Olvasgatom az ellenzéki, illetve mértékadónak mondott gazdasági szakemberek nyilatkozatait, akik az egy kulcsost fúrják a progresszív SZJA-t favorizálva.
Na kérem, orbitális hazugság e törekvés. Több okból.
A legfőbb ok, hogy a megadóztatható, tisztességesen fizető alkalmazotti réteget akarja kifacsarni, csakúgy mint az elmúlt 20 évben. Ez krónikus szocialista betegség, amiből a jelek szerint Oszkó Péter sem gyógyult ki többek között (az ő megjegyzését olvastam legutóbb). Nem, kedves uram, nem a 16%-kal van a baj. A baj az adót nem fizetőkkel van, a magukat és alkalmazottaikat hivatalosan minimálbéren tartó cégvezetőkkel, vállalkozókkal és persze az alkalmazottaikkal is, akik maguk is előszeretettel választják e szürke konstrukciót magasabb nettó bérért cserébe - persze zsebbe. Akik nem csak vállalkozásuk kezdeti tőkeszegény időszakában "takarékoskodnak" ezen, hanem amikor már megy a szekerük, akkor is. Mert megszokták, hogy ott kell spórolni, ahol lehet és a hatóságok kényelmessége miatt ezt megtehetik. Említem például, hogy az APEH/NAV nem végez vagyonosodási vizsgálatokat alapjáraton, bár ehhez minden eszköze rendelkezésre áll. Érdekes momentum, hogy kormányzati utasításra képes volt sikeresen elvégezni 1 év alatt 10000 ilyen vizsgálatot, több milliárdnyi adóhiányt realizálva. És ez csak 10000 adózóról szólt, mennyi adóhiányt lehetne realizálni több százezer vállalkozáson, akiket nem vizsgáltak? Nem sablon fröcsögés ez. Menjünk ki az utcára. Nézzük meg az azonos életszínvonalon, költési szokásokkal bírók számát és hogy közülük hányan fizetnek életszínvonalukhoz elvileg illő adót. Az átbaszás gyenge szó a jelenségre. Adócsalás tömeges méretekben, amiről érdekes módon egyik kormányzat, hivatal vagy szakértő sem szeretne tudomást venni, nem hogy tenni ellene.
Az ÁFA hiány meg édestestvére emennek. És ezért hülyeség Matolcsy 27%-os ÁFA-ja is. Mert aki eddig nem fizette, kerülte a 20, majd 25%-os ÁFA megfizetését, az a 27%-ost még inkább kerülni fogja, de legalább azonos mértékben. Logikus.
A másik, számszaki ok, hogy a Magyarországon 20 éve bevezetett progresszív adórendszer elavult időközben. A szocreál viszonylag kis jövedelem szórására épült, így alacsony jövedelemhatárok között volt sávozott a 90-es évek eleji adórendszer. De ez a jövedelmek egyre növekvő differenciálódásával és az életszínvonal emelkedésével sem változott, amit ennyi idő alatt már nem lehet véletlennek vagy figyelmetlenségnek nevezni. Az inflációs igazítás szintén 20 éves mókusvakítás, mert nem számol olyan, életszínvonalat terhelő változásokkal, mint például az autók fenntartási költségének drasztikus emelkedése, ami a járműpark kényszerű lecserélődésével járt. Amire a fejlődő gazdaság és életforma terjedése kényszerített sokakat, mert a tömegközlekedést az állami nem hogy nem fejlesztette, de inkább elsorvasztotta. Nincs mese, ez szándékos kényelmesség a becsületes adófizetők, alkalmazottak tömegeinek rovására. Inderekt elszegényítés, kiszipolyozás.
Például, 1996-ban, a Horn kormány alatt, az akkori államtitkári bér bruttó 270ezer környékén volt. 1998-ban Orbán úr miniszterelnöki fizetése 440 ezer Ft volt, egyes államtitkárai pótlékokkal együtt már 700 ezer és 1 millió között kerestek. Ezek is a 40%-os sávba estek(akkor annyi volt a plafon). Az üzleti szférában ezek a fizetések akkor megfeleltek a középvezetői és igazgatói bérszínvonalnak. De ők is 40%-kal adóztak.
Az évek során a jövedelemszintek emelkedtek, az államtitkári, miniszteri, miniszterelnöki bérek 1milliói körülire, az üzleti szféra igazgatói bérei ennek 2-4-szeresére duzzadtak átlagosan, azonban a legmagasabb sáv alsó határa nem emelkedett ezzel párhuzamosan, 250 ezer Ft felett már a legmagasabb kulccsal adóztak. Az eltelt időszakban egy kormány, sem "szakember" nem tartotta logikusnak egy még magasabb sávot képezni ezen kiemelkedő jövedelmek adózására - vagy a sávhatárokat arányosan széjjelebb húzni. Az eredmény egy elszegényedő középosztály és egyre gazdagodó felső tízezer, illetve szürkén üzemelő vállalkozói réteg lett. Megjegyzem, hogy a teljes SZJA bevétel mintegy 50%-át 2000 környékén 100 ezer, tavaly pedig mintegy 150 ezer adózó fizette meg. A baj az, hogy míg a vállalkozások tulajdonosai gazdagodtak, ez az SZJA gerincét alkotó középosztály számosságában nem nőtt arányosan. 2010-ben egy közepes informatikus bére az üzleti szférában 400 ezer ft körül mozgott, amely szintén a legmagasabb kulccsal adózott. Ha lefogadjuk, hogy a szintet az állami és üzleti vezetők bérszínvonala határozza meg, hogy nem emelkedett azokkal párhuzamosan a felső kulcs alsó sávhatára? Milyen logika mentén? Megmondom: az átbaszás logika mentén, úgy bizony. És ebben Oszkó úrnak is benne volt a keze, csak úgy mint elődeinek. És lehet huhogni a devizahitelesek felelőtlenségén ilyen jövedelem politika mellett.
Sommázva, azért nem hangzik hitelesen Amiért nem jól hangzik Oszkó úr szájából a progresszív adózás, mert többek között az ő regnálása alatt is fennmaradt érintetlenül ez az igazságtalan, kiszipolyozó, egyre aránytalanabb sávozás mindvégig. Ebből számomra az következik, hogy amit ő és más "jeles" gazdasági szakemberek most progresszívként javallnak, az a korábbi aránytalan rendszer visszaállítását jelentené.
Látni kell, hogy a fekete és szürke gazdaság létrejöttét és megerősödését a mindenféle kormányok alatt épp ez a merev, szándékosan életszerűtlen SZJA és járulék politika okozta.
A 16%-os SZJA az első lépés egy igazságosabb adórendszer felé, és valóban motiválóbb hatású a munkavállalóra és a munkáltatóra is, a több munkáért lineárisan magasabb bért jelszó tekintetében. Igazsága például abban van, hogy ne az öntudatosabb, saját ambíciói miatt többet kereső adózók fizessék meg a évtized alatt kialakult tömeges munkavállalói szemlélet árát, miszerint "minek keressek többet legálisan, csak az adóra keresnék", s inkább feketén tesznek szert jövedelemre. Nehéz most az utóbbiak szerint megszokott embereknek? Nehéz hát. De nehogy már az legyen az igazság mércéje, hogy a tolvajok vannak többen az országban, mint a becsületesek. Mert az ehhez hasonló relativizált hazugságok miatt nem tudunk felemelkedni nemzeti szinten sem. Csaló népnek miért volna kevéssé csaló állama? Vegyük ezt észre. Aki ilyetén lopott 20 éven át a közösből -azaz mással fizettette tb ellátása költségeit és a ráeső adókötelezettséget is -, az fizesse meg az árát, legalább részben. Ne rinyáljon pár ezer forint miatt, s főleg az igazság szót ne vegye a szájára közben, ha évtizeden át megrövidítette például a kórházban nem megfelelően ellátott polgártársait, akik pedig rendesen fizették a közös terheket. Hiteltelen. Szorítsa össze a száját és örüljön, hogy ennyivel megúszta. Mi volna, ha visszamenőleg ki kéne fizetnie az elnyaralt tb költségeket? Vagy ha perelnék őt tb csalása miatt vétlen elhunytak rokonai, vagy a megnyomorodott becsületesen fizető munkavállalók, vállalkozók? Az igazságtalan helyzet csak addig nem zavarta, amíg neki jó volt? Érdekes erkölcsök. A kormány kinyilvánította azon szándékát, miszerint motiválni akarja ezzel a kényelmes, lopkodó tömeget a legálisan magasabb jövedelem megkeresésére. És ezt az igazságot nem lehet a kormány és a politikusok lopásaival erőtleníteni. Mindenki a saját bűnei, mulasztásai terhét cipeli, nem árt ezzel szembenézni.
Nem kéne összekeverni ezt a kérdéskört az ország más okokból előállt nehéz gazdasági helyzetével, mert nem ez az ok. S ha nem ez az ok, ha nem ez a betegség, akkor nem ezt kell gyógyítani. Gerincbetegsége ez a magyar társadalomnak, ezért nem az általános recesszió a felelős.
Az utolsó 100 komment: