Annyi orbitális baromságot olvastam az elmúlt hetekben különböző oldalakon, blogokon, különböző emberi témákban, hogy muszáj észrevételeznem itt is e valóságot. Mások hasznára természetesen, nem a magaméra.
Az emberek zűrzavarban vannak, omlik össze megszokott világuk. Ez eddig stimt, én is értem. De, hogy miért próbálják körömszakadtukig letagadni mindazt, ami történik, azt már nem értem, és nem is akarom érteni miértjeiket. Ugyanis az értelmetlen lázadást, a meg nem értett és el nem fogadott racionális változásokkal szembeni tudattalan ellenállást nem lehet értelmezni, mivel nem értelmes cselekedet.
Annak árán pláne nem akarom érteni értelem nélküli törekvéseidet, hogy értelmes emberek racionális érveléseit utálod el izomból, vagy soha nem bizonyított vakhiteid mentén tagadsz bármi értelmest, vagy csak akár emberileg beláthatót. Mert ez sosem vitte előre az emberiséget, és ma sem működik. Egy logika működik e földi világban - vagy képes vagy valamire amit meg kéne tenned és megteszed, vagy nem vagy rá képes, hogy valósággá tedd azt. Más viszonylat nem létezik - mindaz, amit ennek ellenében hiszel, pontosabban csak hinni szeretnél s erőltetsz, az csak képzelgés - feleslegesen, indokok, alátámasztások és eredmények nélkül. Azaz, akármely másik, általad átbaszhatónak, s ennek nyomán kihasználhatónak vélt ember átverése, nos, az nem értéked, hanem saját magad lealázása a normális emberek szemében.
Én se így születtem. Sőt, nagyon nem. De valahogy az eszem mindig ösztökélt, hogy ne maradjak konzumidióta, akinek nem teljesülnek vágyai, aki nem kerül közelebb legbensőbb, inspiratív céljaihoz - és ezen ösztöke mentén igyekeztem haladni, fejlődni. Innem visszanézve, ma sem tűnik hülyeségnek, hogy ezt az utat követtem.
Ezért próbáltam segíteni a felismerésben, sokszor, sokféleképpen, másoknak is, pusztán azért, hogy ne maradj idióta, ne csatlakozz a hülyék birodalmához, de mai állás szerint feleslegesen törtem magam, sőt, csak rosszabb lett a helyzet. Pontosabban, eme törekvéseim az idő s a történések előre haladtával egyre kevésbé értek célt, miközben magam eredményekre jutottam. De, mivel ezt (is) felfogom - nem erőltetem egy ponton túl, amit te igazából nem akarsz tudni. Felfogom, mivel nem akarsz szembesülni.
Mind azzal, amiket igazából sosem akartál felfogni, elfogadni, mint önmagad jobb életéért megteendőket, csak sokáig el tudtad hitetni magaddal, hogy de, lehet ezt így is. De valahogy az élet kikényszeríti a meg nem adott, visszatartott válaszokat, reakciókat minden emberből. Tudja, hogy kiben mi lappang ott, és kitapossa belőlük, egyénenként. Ha kell, akár orrvérzés árán is. Mert szüksége van arra a pluszra ezen ökoszisztémának, ami benned, bennem, benne van, és cseppet sem vallásos, vagy elveskedő. Ha méz kell épp, s a kaptár ott van, akkor leszedi és kiszlopálja belőle, amit akar. Ez ilyen, elég régóta. Az élet ebben az aspektusban könyörtelen. És nem személyes szubjektív viszonyulása, unszimpátiája miatt ilyen veled, nem azért, mert nem szeretne bárkit, hanem mert csak az számít benne, az lehet részévé, ami működik, ez az ok mindössze. Az összes élőlény közül csak az ember kerüli a reá következő élethelyzeteket, s csapja be magát, elhalogatva, amiről nem szeretne tudni, amivel nem akar szembesülni.
Nem láttam és nem látom értelmét ez utóbbinak. Világosan látszik, hogy ennek a törekvésnek, magatartásnak az ego negatív szándékainak szolgálatán kívül más valós hatása nincs. Látszólag mindegynek vélhető, hisz ki láthatja, mi van belül egy-egy emberben, ám valójában tetteinket és meg nem tett tetteinket befolyásolja - így eredménye látható, tapasztalható a valóság talaján.
Ha a fentiek fényében vizsgálod most utóbb, hogy akár egy bogár életében mennyi értelem nyilvánul meg, hogy annak milyen a hatékonysága, hát, azt gondolom, te is el fogsz jutni a felismerésre, miszerint még egy bogár is okosabban él akármelyik embernél. Ha mégsem, akkor még nem gondolkodtál eleget - vagy gondolkodtál ugyan, de minek, ha képtelen vagy fel- és beismerni saját valóságodat. Ez utóbbi már nem a bogár valóságáról szól - csak is a te egodról, semmi másról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.