Nem szexpartner. Valami több annál. Vonzalom. Érintés. Közös lelki hullámhossz. Szikra. De nem szerelem. A magunkfajta köreiben gyakran előfordul - aki már megélt egyet s mást, megharcolt az életben ezer frontot, túlélte, s közben felnevelt egy-két gyermeket is, az kissé gyakorlatiasabban - egyszerűbben - szemléli az élethelyzeteket. Például, tudja, hogy bárki ígérete, álmai csak annyiban képezhetnek alapot bármire, amennyi tapasztalat alapján ígért az illető.
A szeretőt jól tükrözik a régi magyar énenek, versek. Nem pusztán szem alapú szex, nem. Fontos a kémia, ami ösztönös. És ha jó, akkor azt onnét tudni,hogy az agy, a tudat, a tudat törekvései állandó harcban állnak az ösztönös, a kémia múködése által diktáltakkal. De, e képletben muszáj meglátnunk, hogy az agy harcol az ösztönök ellen - azaz, butább annál. Nem anál, a jó Isten áldjon meg, tanulj már meg olvasni :)
Tudat? Jó lenne, ha minden ember megtanulná saját élettapasztalatai mentén, hogy ami tudatában van, annak valójában s igazából kifogástalanul paríroznia kéne ösztönei izgatásával. Akkor lehet boldog emberré ugyanis.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.