Köbükiék újmagyarul fogalmaznak a parlamentben, meg a sajtóban is. A tisztán látás végett lefordítom ómagyarra, mit jelent a devizahitelesek mentőcsomagja.

Tehát, a delikvens választja most azt, hogy a svejci frankos hitelét 2011 nyarától a 2014 áprilisi országgyűlési választásokig 180 Ft-os árfolyammal számolják. Gondosan megválasztott az akció lejárati ideje, mert nem lehet tudni, hogy utána mi lesz, jelen kormány nem vállal semmilyen felelősséget, sem kötelezettséget a jelen írásban ismertetett várható valódi következményekért, amelyek ugye majd csak 2014 áprilisa után kezdenek begyűrűzni.

Tessenek kihúzni kezeiket az éjjeli edényből gyorsan, mert most ébren tetszenek lenni. Tekintve, hogy a svejci jegybankot ösmét nyomja az IMF és az Európai Jegybank is, hogy emeljen kamatot, mert túl erős a frank más devizákhoz képest is, miközben a világgazdaság még évekig a békasegge alatt leszen, illetve onnan lassan mászik elő. Emiatt a frank nagyon sokáig egyre drágulni fog, és a svájci frankban felvett hitelek kamatai is emelkedni fognak a jegybanki emelés mértékével minimum. Ez a döntés az eurónak és a dollárnak is erősödést hoz, megnő irántuk a kereslet, de ez rajtunk nem segít, mivel nálunk forint a fizetőeszköz, tehát pont a devizahitelek fognak drágulni. Ez a tendencia akkor is érvényesülni fog,  ha a Napi Gazdaság naponta 2x kiáltja ki fennhangon örvendezve, hogy végre csökkenő tendencia indult meg. Nem is értem, miért keltik a hangulatot. Mert amiről beszélnek, az csak pillanatnyi kereskedés eredménye, egyik nap hopp, másik nap kopp, amaz viszont valódi, hosszútávú tendencia. Nem baj, azért tegyük fel, hogy első pillantásra megéri a rögzített árfolyamra átállni, mert jajj a fránya frank.

Na de. Nézzük az érem másik oldalát is. Az adós ugyan rögzíti törlesztőrészleteit a 2 évvel ezelőtti árfolyamon, ez némi lélegzetvételt jelent számára eleinte, mivel csökken az. Azonban ezzel a konstrukcióval a 2 árfolyam közötti különbségből, tehát a 180 Ft és a jelenlegi 220 Ft-os közöttiből képződő új, önálló hitelt vesz fel, ami minden hónapban szaporodik. Ráadásul ezt ugyanúgy kamatos kamatra veszi fel, mint az eredetit, csak magasabb kamatra, mivel az országkockázati felár már magasabb december óta. Afelől ne legyen senkinek kétsége, hogy kb. 5 év múlva aspirálhatunk legközelebb a hitelminősítők felminősítésére, ha újabb gazdasági gödör nem következik be addig. 

Szóval, 3 év múlva a szerencséseknek lejár a devizahitele, velük semmi gond, elkezdik törleszteni a különbözeti hitelt, aminek törlesztője nem lesz extrém magas az eredetihez képest. Ők azok , akik megúszhatják. Azonban a többségnek nem fog lejárni a hitele, ellenben el kell kezdenie törlesztenie az addigra kamatos kamattal fialtatott különbözetit is. Na, sokan akkor fognak bedőlni. Ez az egyik figyelemreméltó esemény.

Ha nem tudja törleszteni, akkor eladhatja ingatlanát a nemzeti eszközkezelőnek - nagyjából a piaci ár feléért. Aki, mint jótékonysági intézmény, megveszi azt és bérleti díj ellenében bérbe adja az adósnak, akinek így nem kell kiköltöznie abból. Csak hogy. A bankhitel ettől még nem szűnik meg, csak csökken a tartozás mértéke az eszközkezelő által fizetett vételárral, amit a banknak fizet meg. Hasonló ez ahhoz, ahogy eleddig is elárverezték az ingatlant a bankok, akár negyedáron is, ami persze messze nem fedezte a hiteltartozást, így adósunk nagyjából élethossziglan adós marad. Tehát, adósunk fizeti a bérleti díjat az eszközkezelőnek, amely még, ha jutányos lesz is (de ez nem várható, ilyet nem ígértek), akkor is több tízezer forintra rúg majd, és közben fizeti a banknak a még fennálló hitelmaradvány törlesztőrészleteit IS. Ha belevágott a rögzített árfolyamos konstrukcióba, akkor még azt IS. Vagy letiltják a béréből, amit tudnak. Nos, adósunk ugyanoda ér vissza a havonta lakhatási költségként kifizetendő összeget tekintve, vagy még többet fog fizetni - csak éppen már nem a saját lakásában lakik.

Tessenek átgondolni, mielőtt döntenek. Nem mindig a könnyebbnek látszó út a könnyebb.