HTML

Férfi blog

"Ahol mindenki ugyanúgy gondolkodik, ott senki nem gondolkodik nagyon." /Walter Lippmann/ Emberek vagyunk. A férfiak is. Gondolnak, éreznek, az autókon, nőkön kívül ezernyi más dologra is. Ennek szeretnék itt hangot adni.

Friss topikok

  • Mr. Waszabi: @emzperx: ha kíváncsi vagy nézz utána magad, légyszi. A tőke hordozhatóságának garanciái csak 199... (2018.06.26. 08:44) Magyarország lassan bezárul - avagy miért kell ide multi-kulti?
  • Mr. Waszabi: @pobeda: hát én sem gondolami nem gondoltam volna, még pár éve, hogy egyszer majd az lesz előny, h... (2018.05.21. 08:36) Fahrenheit 451
  • Mr. Waszabi: @ami szabad: minden értelmes ember átláthatja könnyedén, hogy az állami nyugdíj rendszer mindig is... (2018.05.01. 04:41) Nyugdíjpara
  • Mr. Waszabi: @Pandamedwe: beszéljünk a csajokról? Hát inkább nem. Nekem van csajom, szuperlativusz. Írtam is ho... (2018.04.19. 20:56) Gondok vannak a gondolkodással
  • paveway: Így kell elégetni a semmire több 10 milliárd Ft közpénzt. Rettegésben kell tartani a tábort bármi ... (2018.01.19. 09:30) A Tarsoly-kormány lemondhat

Linkblog

2018.01.23. 22:35 Mr. Waszabi

Szeretném, ha veszekedne - az baj?

Velem nem veszekszik a párom. Pedig már szinte hiányolom. Nem, ő inkább progresszíven harcol értem, jobblétemért, ha barom vagyok valamiben. A szeretetét fejezi ki inkább, ami a való. Nem ér rá sem utálni, sem dühösnek lenni rám. Nem gyűlöl. Innen tudom, hogy szeret - ahogyan viszonyul hozzám, amikor otrombán viselkedem vele akár. Rajta, az ő viselkedésén keresztül tudtam meg, hogy mit jelent az, amikor valaki tényleg szeret egy másik embert. Tehát egy ominózus eset, amikor férfi tanult valamit egy nőtől. Én nem félek ezt bevallani, mert sokkal többet nyertem ezzel, mint amit a férfihiúságomból veszítettem - ugyan, nem kár azért, lássuk csak be.
Ha a nő veszekszik a párjával, az két dolgot jelenthet. Vagy szereti őt és azért veszekszik vele, vagy nagyon nem szereti és azért, mert gyáva másik pasival kezdeni.
Én szerencsésnek érezhetem magam, mert velem nem veszekszik a nőm, még olyan helyzetekben sem, amikor egy átlag nő veszekedne. Akceptálom igényeit. És persze, mint akármelyik férfi, én is megígérek sokmindent, aztán nem úgy teszek. És ő mégsem haragszik rám, s nem veszekszik velem be nem tartott ígéreteim miatt. Mondtam a múltkor, hogy tán több alkalommal kellene megemlékeznek a nők jóságáról. Ezt az egy szavamat betartom - nem esik nehezemre.
És tudod mit? Hiányzik, hogy nem veszekszik velem. Még akkor sem, ha totális balfasz vagyok vele - ami azért előfordul néha. Néha gyakran. De azért nem tesz ilyet, mert igazán szeret. És mert saját magát is szereti. Igazán, mindkettőnket. Úgy együtt is lát minket, jövőnket, ha érted, mire gondolok.
 
Néha elhallgatom a villamoson, héven, metrón, ahogy a csaj beolvas a pasijának épp, hogy mi nem tetszik neki. Az én nőm nem ilyen, nem csinál ilyesmit. Nem veszekszik velem, nem haragszik rám, így nem is szab feltételeket, hogy ha én ezt vagy azt nem csinálom, akkor fel is út, le is út, csomagolhatok. Bár ez hiányzik. Vagy ez is akár. Néha igazán mérges lehetne rám, kiadhatná az utamat. De nem teszi.
 
És én ebből tudom, hogy igazán szeret. És amikor minderre rájövök, meg vagyok hatva - innen tudom, hogy igazán szeret, önmagamért. És ettől még jobban szeretem őt.
 
Sokan mondják, hogy a férfiak bunkók, hogy érzelmileg nem intelligensek. Erről nem tudok mit mondani, mert én nem vagyok ilyen. Vannak érzéseim, nem is kevés, és reklamációim is a női unintelligenciával kapcsolatban, de mindezt nem a nőmmel kapcsolatban érzem, vagy róla jut eszembe. Hanem más, idegen nők kapcsán, akiket én látok kényszerűen, belőlük megnyilvánulva. És sokszor megrettenek azokon, amiket látok, hallok idegen nőktől, nőkről. Nem minden fenékig tejfel, ami annak látszik, ezt gondolom.
 
És sokszor taszító, amit tapasztalok. És nem azért, amit én gondolok kívülállóként akárki idegenről - hanem azért, mert tudom, milyen az, amikor a nő igazán szeret. Szóval, ahhoz képest disszonáns, amit másoknál látok.
 
Meg ne haragudj te idegen, hogy ezt kell olvasnod. Azért írtam, hogy esetleg nőként rájöhess, hogy nem mindent csináltál eddig jól ebben a témában. Én nem akarom tudni, hogy milyen az, amikor nem szeret a nőm, vagy nem ennyire. Nem is véletlen, hogy őt választottam. Hűséges vagyok hozzá, mert szeretem őt. És ő viszont. Legyek akármekkora barom más nők szemében, vagy akár az ő szemében.
 
Csak az számít, hogy ő mit gondol rólam, hogy ő milyennek lát - hogy neki elég vagyok-e. Semmi más nem számít. Még az sem, ha veszekedne velem, akár főzésben eltérő szemléletünk miatt, vagy akár azért, mert nem vettem meg valamit, amire megkért, vagy csak figyelmetlen voltam, és benéztem valamit nagyon.
 
Sőt, akármiért is veszekedhetne velem, még akár kitalált ürügyek miatt is - nem bánnám, sőt örülnék neki. Elvesztettem pár embert életemből, akiknek a veszekedéséért ma akár fizetnék is akár, csak látnám. Jó lenne, ha itt lennének, csak ezt kérném cserébe, semmi mást. Ha ennek csak egy veszekedés lenne az ára, szívesen kifizetném ezt az árat cserébe, így értem.
 
Az ember sokszor nem gondolja át, hogy veszekedni csak azok veszekszenek vele, akik ott vannak életében, és akarnak valamit tőle. Akik idegenek, azok legfeljebb szidják az embert, akármiért - de gazán csak a szerettei veszekszenek vele. Én nem bánom ma már, ha a szeretteim veszekszenek velem - ez is a szeretés jele.
 
Szóval, az én nőm megéri a pénzét igazán - nem is tudom, van-e ember a Földön, akit többre becsülnék nálánál. Valamit tud, amit sok más nő (még) nem. Magától ilyen.
És ez az én szerencsém :)

Szólj hozzá!

Címkék: férfi szeretet párkapcsolat veszekedés


A bejegyzés trackback címe:

https://ferfiblog.blog.hu/api/trackback/id/tr4713598717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.