Nem tudok mit kezdeni kincseimmel,
hisz senki nem közelít hozzám érzelemmel,
akit én is úgyanúgy szeretnék első pillantásra,
s nem csak úgy tekintene rám, mint zsákmányra.
Ó, nem panasz ez, csak egy sóhaj,
vajh, meddig tart ez éj, mikor lesz a hajnal,
amikor nem egyedül ébredek vagy kétségekkel,
hanem, hogy találkoztam az igazi szerelemmel?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.