Ritkán adódik az életben, hogy 2, nagy karriert befutott, sikeres rivális életét a híres sorozat felvezető képsoraiba lehetne illeszteni. Steve Jobs és Bill Gates azonban mindenképp alkalmasak rá. Mai írásom Steve Jobsról, az Apple alapítójáról és vezérigazgatójáról szól, Jobs nyugdíjba vonulása alkalmából. Nem átfogó, szakmai jelleggel, csupán személyes benyomások, emlékképek, gondolatmorzsák az elmúlt negyed századból. Gates-t és termékeit mindenki ismeri, rá nem érdemes szót vesztegetni.
Szakmai pályafutásom elejétől, a 80-as évek közepétől követem nyomon kényszerűen ötleteiket, termékeiket, mivel elég nagy befolyást gyakoroltak munkámra, szakmaiságomra, perspektívámra.
Sokan csak milliárdokban, üzleti teljesítményben mérik az Apple-t és a Microsoft-ot, s ezen az alapon Bill Gatest tekintették favoritnak sokáig, de aki naponként szembesül termékeik használatával, annak azért más a nézőpontja. A felhasználók tömegei az olcsón elérhető szoftvert látták a Windows-ban, szinte összehasonlítási alap nélkül. Pedig nem a számítástechnika csúcsa, messze nem, ezt azért minden szakmabeli tudja - kínlódik is vele eleget. Persze, vajon a Volga jó autónak számított-e, amikor a többségnek csak Trabant, legfeljebb Zsiguli volt elérhető? Ja. De ettől még messze volt egy széria Cadillactől vagy a legfapadosabb Mercitől. A nagy tömegek számára az Apple egyet jelent az iPod-dal és az iPhone-nal, pedig a minőség, az eredetiség iskoláját sokkal régebben alapozta meg a cég.
A 80-as években, az IBM PC tömeges elterjedésekor és a rajta futó Windows megjelenésével kialakult az emberekben a számítógépek jövőképe. MacIntosh-hoz kevesen jutottak hozzá, ami sajnálatos, mert lett volna összehasonlítási alapjuk, hogyan néz ki s működik egy valóban jól megtervezett és gyártott számítógép, valójában mi volna elvárható. Pár éve kipróbálhatók a nagy műszaki áruházak polcain, érdemes. Stílus és végtermék minőség tekintetében a fenti analógia szerint mindenképpen Steve-é az angol arisztokrata szerepe.
A sors úgy hozta, hogy szakmai pályafutásom méregdrága UNIX szervereken folytatódott egy másik kortárs mágus, Larry Ellison felségterületén. Így talán mondhatom, hogy Windows-on és Mac-en kívül is láttam egyet s mást, van némi összehasonlítási alapom, ki, mit tud ebben a szakmában, mi az, amit letett az asztalra - a felhasználó asztalára.
Azt kell mondjam, hogy valahányszor Apple termék került a kezem alá, mindig csodálattal tekintettem rá, mert érződött rajt valami másság: a vas és szoftver egysége, a kiemelkedő minőség. Ja, és nem utolsó sorban olyan eredeti ötletek, trükkök, szoftverek, funkciók, az ergonómia halmaza, amelyek miatt az ember úgy érzi: mintha nem ezen a bolygón készült volna a cucc. Valahogy jobb, többet tud, kezünk alá dolgozik. És mindig vékonyabb, könnyebb, trükkösebb. Elegancia, stílus a teljesítmény és szolgáltatások mellé. Pedig a titok nagyon is földi: jót terveztek, nem áldozták be a jó ötleteket, a minőséget a tömeges eladás érdekeinek oltárán. A másik titok, hogy a PC ágazattal ellentétben egy tervasztalon készült az egész szerkezet - hardver és szoftver, tökéletes egységben egymással. E két legfontosabb szempont adta mindenkori magasabb színvonalát, teljesítményét a PC felett. Grafikusok, nyomdászok már a 80-as évektől kezdve MacIntosh-sal dolgoztak, hamar nőtt ki magát íratlan iparági szabvánnyá egy olyan szektorban, ahol a teljesítmény és szolgáltatások hiányát nem lehetett hazudozással helyettesíteni.
Steve eredetiségét jól jelzi, hogy a mobiltelefonok telített piacát is el tudta hódítani merőben új perspektívát és irányt kijelölve az iparágat megalapozó etalon gyártók számráa is. Hiába, a karizmát nem lehet gondos tervezéssel vagy pénzzel helyettesíteni, ötlet nélkül nem születik igazán jó termék. Steve szemléletének eredményét tekintve azt állapítottam meg, hogy bármely igazán sikeres terméket a gépnek az emberhez való viszonya emeli népszerűvé, attól függően, hogy a tervezőasztal fölé görnyedő mérnök, üzletembert milyen szándék dominál: a vevő igényeihez tervezi a terméket, avagy olyan terméket tervez, amelyhez az embernek kell alkalmazkodnia. Steve Jobs megmutatta töretlen, vevő-centrikus gondolkodásmódját az iPhone-ban is, meghódította vele a világot. Megindította a mobiltelefonok fejlődésének új irányát, amelyet azóta sokan élvezhetünk más gyártók termékeiben is. Szép volt, Steve!
Kedves Olvasó! Arra nyomatékosan megkérlek, hogy a disztingváltság jegyében ne kommentelj ide most az Apple aktuális szabadalmi botrányaival kapcsolatosan semmit, mert ez az írás az alapító életművéről szól, visszavonulása alkalmából. Nem volna hát ideillő az öncélú fröcsögés. Senki nem tökéletes, gondolom, nyugdíjba vonuláskor majd Neked sem a hibás döntéseidet vagy egynémely negatív tulajdonságodat fogják felemlegetni, hanem jó dolgaidról emlékeznek meg:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.