Ej, de remek mese! Elmém s lelkem ellene gerjeszt e jelennek, melyben Mekk Elek meséje életre kel a Mester vezényletével. Ez nem szerepelt tervemben, e mesét csak tvben szeretem - nem elevenen.
Na jó, nem tudom csupa e-vele leírni mondandómat, ennyire nem vagyok fejlett. Bizonyára sokan ismeritek a neves mester életművét. Most egy újabb epizóddal jelentkezem, a megfilmesítés jogáért lehet jelentkezni:) Sajnos országunk vezetői is annak a generációnak a tagjai, akik ezen nevelkedtek - és letették a mestervizsgát.
Hol volt, hol nem volt, de volt egyszer egy ország, ahol demokrácia volt. Kicsit zöld, kicsit savanyú, de amilyen a mosdó, olyan a törcsi - szóval azért a miénk volt, miattunk is volt. Az ország népének sok ügye-baja volt, vezetői se voltak különbek, mint a népi átlag. Hanem aztán, egy napon megjelent Mekk HackElek sturmbannführer és kijelentette, hogy inog, recseg ropog már e ház, bizony ráférne már egy alapos felújítás. Ajánlotta is magát és szagértő társaságát rögvest ajánlócédulákon. A ház tulajdonosai közt akadtak, akik annyira szerettek volna szebb házban élni, hogy elhitték - mert el akarták hinni - hogy a Mester kacsalábon forgó palotát varázsol egyszerű házukból - mindezt hallatlanul olcsó csodamódszerekkel. Más lakók meg gyanakodva hallgatták a folyékony beszédű Mester hízelgését, aki minden lakónak azt ígérte, amit az leginkább hallani szeretett volna. A munkanélkülinek munkahelyet, a dolgozóknak garantált nyugdíjat, a hétvégén is dolgozóknak pedig vasárnapi szünnapot. A szavazni akaróknak több szavazati lehetőséget, a vaknak a szemevilágát, a süketnek a hallását. S ajándékba még toronyórát aranylánccal is. Idővel hatott a beszéd, a hiszékenyek lettek többen, így végül a lakók többsége megszavazta a házfelújítást.
Egy derűs áprilisi napon fel is vonult a Mester, hozván egész pereputtyát. Ott volt ugye Elek, a Mester, aztán a többiek: Gyuri, a gazdasági felelős, Peti, aki a tájékoztatásért felelt, János, a mindenes, Gabi, aki az idős dolgozók nyugalmát volt hivatott biztosítani s még sokan mások. Mindenhez értettek tényleg, úgy együttesen, csak egyik sem ahhoz, ami a reszortja lett volna.
Nézegette Elek a házikót, hogy valami látványos hibát találjon rajt, de hát a ház nem volt olyan rossz állapotban, hogy magától bedőljön a fala vagy felrobbanjon egy-két cső benne. Hát, ha nincs látványos hiba, akkor nincs mese, csinálni kell, különben nem számlázhat akkorát a lakóknak, akik persze mit sem sejtettek terveiből, mert az árról korábban nem sett szó a 29 pontos ajánlatban. Ezt sütötte ki végül. Összedugta fejét fogdmekkjeivel és kifundálták, mit tegyenek. A taktika a következő lett: a társaságot mindig több részre osztják, így vonulnak fel a munkterületre. Az egyik csapat - minden nap másik - feladata mindenkor, hogy találjanak valami valóban hibás részt(nem nehéz ugye), s nagy riadalmat keltsenek azzal a lakókban, elhitetve velük, milyen messze ható következményei lehetnek. Ez alatt a többi csapat a félreeső helyeken rongált, amit csak tudott. Savazták a fűtéscsöveket, s az elektromos hálózat vezetékeit, ép falakat vertek ki rejtett hibák feltárása ürügyén. Munkaközben fennhangon, jó mesterhez illően szidták a ház építőit, a korábbi mesterek munkájának minőségét, igyekezván megbízható szakértők benyomását kelteni, fontoskodó és gondterhelt arcot vágva, mint akiknek megszakad a szíve, hogy lehetett ilyen munkát becsületes mesternek kiadnia a kezéből. Arról persze mélyen hallgattak, hogy ők is alvállalkozói voltak a korábbi mestereknek, sőt egy korábbi felújításkor már dolgoztak ezen a házon, arról meg pláne, hogy maguk is lopták az anyagot a házból, attól lett olyan, amilyen. Persze hogy hallgattak, hisz korábban ugyanezek a lakók már elkergették őket visszásságaik miatt. De ügyes reklámhadjárattal feledtetni tudták korábbi fiaskójuk okait, addig igérgettek. Nos, újólag annyira hitelesnek kellett lenniük, hogy János hamarosan meg is rendelt magának a egy szuperbiztonságos sportkocsit, nehogy a projekt sorsa az ő életén múljon esetleg. Azt is kitalálták, hogy az interneten és kábeltvn is kommunikálják ténykedésüket, hogy minél többen lássák, milyen sokat tesznek a lakókért. Ugyan a lakók nem érezték, mert csak a furás faragás, a szétvert ház kényelmetlenségei lekötötték figyelmüket. Ugyan, nagyhírű külországi szakemberek arra járván gyanúsan méregették, mi folyik a házban, hangot is adtak véleményüknek, de a Mester és segédei a lakók előtt taktikázva gondosan túlkiabálták a szakértő kritikusokat, nehogy a lakók gyanút fogjanak.
Na de visszatérve mesém fonalához, a "PR" csapat mindennapra talált valami bagatell, a ház működését alapvetően nem befolyásoló hibát, aminek jelentőségét nagy jajongás és csődület közepette tálalták a lakóknak, kellően megrémítve őket. Jelenleg 10 hónap óta tart a felújítás, és már félidő óta rémálomba csapott át, de a lakók még nem zavarták el a Mestert, mert a MESTERségesen teremtett káoszban nem látják, mire megy ki a játék. Majd meglátják...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.