Apám, megint tanultam valamit. Ma például azt, hogy a felsőoktatási költségek részben vagy egészben a hallgatóra való hárítása, nos, az nem tandíj. Pardon: nemtandíj. Párszor meg kellett ráznom a fejemet, hátha az én agyvizem zavarodott össze, de végül kénytelen voltam belátni, hogy hülye vagyok, nem érem fel ésszel azt az intellektuális magasságot, ahol a szavaknak egészen más értelmük van, mint, amit egyébként jelentenek a plebsz számára. Kellene ehhez az a tetves diploma, ugye, amelyet csak nemtandíjért lehetne megszerezni. Na most akkor, hogy is van ez? Kinek a készülékében van a hiba? Mert valami nem stimmel itt, az bizonyos.
De nem sok időm volt ezt a szálat felgöngyölíteni, mert a kormányzat második fronton is támadta az agysejtjeimet. Azt véltem hallani, miszerint az ország rendben van, nagyon sikeres 2 évet zártunk, mert az állam herdálása és harácsolásai következetes, önfeláldozó munkája nyomán fel tudta tölteni azokat a hézagokat a költségvetésben, amelyek miatt kötelezettség szegési eljárást indított ellenünk az EU. Meg, hogy most aztán olyan növekedési potenciál van bennünk, amik kevesek számára adatott és ez a biztos siker titka.
De ezen se volt sok időm tűnődni, mert végre megtudhattam Harrach Pétertől, hogy a Keresztény Demokrata Néppárt nem keresztény értékrendet képvisel, hanem a történelmi egyházak érdekeit. Püff neki, én marha meg azt gondoltam, hogy pedig de, ha már a nevében nem Egyházi Demokratának hívják.
Na de ne akadjak fel mindenen, úgy összességében azért jó ilyesmiket hallani, nem? Az fontos, hogy vezetőinknek legyen hite a mesékben, ha már a miénk elfogyott. Szólhatnának pár vállalatvezetőnek is, hogy ők se zárják be gyáraikat, csökkentsék a dolgozói létszámot. Hagyják a mosott ruhát számokat másra, inkább erősítsék hitüket és a cég bővítésében gondolkozzanak. Hát hiába beszél Matolcsy elvtárs nertárs már két éve az unortodox gondolkodás fontosságáról? De egy fecske nem csinál nyarat, konok számemberek racionális gondolkodásmódjával nehéz megküzdeni, ők a kerékkötői az ország fejlődésnek, miközben feleselnek, hogy a kormány elkúrta a gazdaságot, de totálisan és hosszútávra. Nem hinném, hogy hitelt lehetne adni ilyen komolytalan, merev, korszakalkotó változásokkal makacsul szembehelyezkedő embereknek. Bizony, nehéz kenyér az ilyesmi. Megtanítani fölnőtt szakembereket arra, hogy mindaz, amit tanultak, s amit a gyakorlatban oly sokáig kamatoztattak sikerrel, nos, mindaz felesleges baromság. Nem kell tanulni, nem kell szakérteni sem, elég a hit, merjünk nagyot álmodni - és ripsz-ropsz valósággá válik. Magas ez nekik.
Próbáltam tágítani a tudatomat, hogy be tudjam fogadni a változások eme elementáris folyamát, ám nap végére már hallucináltam, gondolom. Agyam olyannyira hiányolt még egy bejelentést, hogy hallucinált. Azt véltem hallani, hogy a kormány, megelégelve a tisztviselői, hivatalnokai túlkapásait, módosító indítványt tervez benyújtani a Btk.-hoz, amely szerint hivatalos személy, hatáskörében elkövetett, szándékos hazudozása passzussal egészüljön ki az előre megfontolt szándékból, bűnszövetkezetben elkövetett, köz/államérdek ellen elkövetett bűncselekmény kategória, amit 3-10 évig terjedő, letöltendő szabadságvesztéssel rendeljen büntetni. Már most nem tudom, hogy elhangzott-e végül, de nem lenne baj, ha ez sem mese volna. Pedig nem ettem gombát, erre az egyre tisztán emlékszem.
Kicsit szédülök. Volna szíves valaki megmondani, hogy hol és mikor is vagyunk most? 1948? 1984?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.