HTML

Férfi blog

"Ahol mindenki ugyanúgy gondolkodik, ott senki nem gondolkodik nagyon." /Walter Lippmann/ Emberek vagyunk. A férfiak is. Gondolnak, éreznek, az autókon, nőkön kívül ezernyi más dologra is. Ennek szeretnék itt hangot adni.

Friss topikok

  • Hozzászólok: Szerencsetlen szomoru csalodott ember. Sosem lesz neked igazi szerelmed. Csak egy pina. Illatos. ... (2019.08.21. 19:18) Már csak a punci... - avagy, mi kell a férfinak?
  • legeslegujabbkor: Sajnos az emberiség csapong. Hol a hülyeség uralkodik, hol az ész kerekedik felül. Ne add fel (2019.07.11. 22:21) Nem is tudom, mit írjak...
  • Mr. Waszabi: Jézus! Most, így ennyi idő után újra olvasva tűnik fel, hogy legalább a felét n nem írtam meg akko... (2019.07.11. 19:36) Szemlélek
  • Mr. Waszabi: @Mia and me: ja, vagy úgy. Én kérek elnézést a Microsoft és a LinuxMint fejlesztői, illetve a Dell... (2019.07.03. 04:53) Isten demokrata
  • Mia and me (törölt): @desw: navégre valaki ezt is leírta hogy a 70-95 között születettekkel fizettetik ki az összes edd... (2019.03.07. 15:39) Nyugdíjpara

Linkblog

2015.06.27. 15:05 Mr. Waszabi

Miért szív a magyar? - avagy az adott szó értéke

A poszt eredeti címe "Miért nyomtak le bennünket a zsidók?" lett volna, de nem akartam, hogy félreérthető legyen. Azért nem, mert az "őstulok-izombólnyomom-azönpusztítóbutaságokat-őseimmolyrágta-lyukasmentéjével-takaródzva-eredményeknélkül-évszázadok-óta" trend honi képviselői kártékony számban szaporodtak el mai társadalmunkban, és szándékom az ország építése, nem pedig butítása. Nagyon ráfér a valódi, működőképes okosítás erre a népre. Gondolom, ez így 5 év permanens - és mint ma már meglátszik a tények talaján - a valósággal 99,99 %-ban konzisztens értelem igehirdetése után már egyértelmű, várható részemről. Működik, valóság.

Szóval, miért is nyomtak le minket a zsidók? A válasz a címben van. A zsidók egymás közt is furmányosak, cselesek, ám amire kezet adnak, az valósággá válik, nem szegik meg. Sőt, idegennel szemben is a saját - írott és íratlan - törvényeik szerint járnak el. Akkor is, ha a másik esetleg tök hülye, bedrogozott zombi. Mint például a saját évezredes szarának bűzét régóta liliomillatnak kamuzó magyarok többsége.

A zsidóság zárt közösség, évezredek óta, épp ezért szokásaik is változatlanabbak, kevéssé fellazultak, mint bármely más civilizált nemzetéi. Évezredek óta, ez lényeges, írottan és íratlanul is, ez is lényeges. Versus, például a magyarok nemzet és hazaárulásai, saját, mindenkori önjelölt uraitól ezerszeresen meglopott és kifosztott honfitársaik, szűkebb és tágabb nemzettestük elfertőzése. Mert István óta ez megy itt. István volt az első hazaáruló, aki megnyomorította saját népét, kitépte, tűzzel-vassal kiégette-vágta népe gyökereit.

Ha ki akarom sarkítani, akkor akként fogalmazom, hogy minél több ígéretet foglaltak itt írásba történelmünk során, annál több megszegés történt. Végül a jelen korunkkal, amelyben szinte mindenre van itt törvény, régóta, csak éppen igazságtartalmuk fordítottan arányos mennyiségükkel és fontosságukkal. Azaz, a legalapvetőbb törvényeink a leghazugabbak, valóságtól legelrugaszkodottabbak. Nos, ennek kicsúcsosodását a sokat ígérő, ám annál inkább átbaszó Orbán kormánynak köszönheted, hiszékeny honfitársam. Persze, a személy, az tulajdonképpen lényegtelen - ha nem ő, akkor véghez vitte volna más. Utáltad Gyurcsányt és a túl liberális, nemzeti érdekeket nem védő MSZP politikát? Hát annál kártékonyabb jött reád, szokásos büntető szavazásod mentén. Ezt is meg kell egyszer-többször tapasztalni, ennek következményeit. Ez a feletted álló erő a Sors. Nemzet sors, amely egyéni sorsok következményeinek kusza szövete - évszázadok és sok generáció alatt, által. Minden más nép élettörténetében így valósult meg, nem mellesleg. Legfeljebb te, vagy felmenőid akarták mindezt figyelmen kívül hagyni, mert azt gondoltátok, hogy megtehetitek - aktuálisan. Aktuálisan, mondom, mert nemzetségünk össztörténelmének eredői más tanulságokat mutatnak - elég rég óta. Például, Széchenyi gróf már felismerte majd 200 éve. Szóval, abból tanulsz hosszabb távon, akármit is hittél te, vagy felmenőid, ez a való. Esetleg még hosszabb távon, de előbb-utóbb biztosan. Amikorra belátod saját, vagy felmenőid tévedéseit, konok téveszméit - amik bármennyi erőlködés árán sem eredményeztek semmi felemelést.

Ezalatt - és épp ezért - persze meg fogod fizetni az árát - ezt nevezik tanulópénznek -, sőt mi több, a gyermekedre is kihat. Ha adósságot hagytál magad után, vagy apád, dédapád, akkor azt ki fogja fizetni unokád is. Ameddig nem törlesztette családod adósságát, addig fog fizetni. Annak örülj, ha jelen idétlen döntésed miatt nem basznak ki minket a fejlett országok közösségeiből, ha már egyszer bekerülni sikerült egy jobb szellemiségű, kevéssé buta korban. A gyermekeidre rovod az általad meg nem tettek súlyát, adósságát, erről ne feledkezz meg. Ez 300 éve is így működött, meg ezer éve is - azért vagy te ma ott, ahol vagy, mert amiként te sem, úgy elődeid sem ismerték ezt fel, ennél fogva el sem - és ebből eredően nem is tettek SEMMIT a változás érdekében. Mert leszarták, mi lesz veled. Te meg büszkélkedni próbálsz e megvetett, rongyig hordott szennyessel, mint dicsővel. Hülyeség? Na ja. Ezt rajtad kívül minden más nemzet látja rajtad, önhitt múltadban, csak te nem - mert te nem akarod látni. Hát, innen nehéz lesz nyerni, az bizonyos.

Hiába fordult a Biblia 500 éve magyarra - aki nem olvasta, nem is értette, aki pedig nem értette, konok hülyesége mentén, az nem is cselekedte. Nagyjából erről szól a történetünk, sok évszázadra visszamenőleg - ma meg pláne. Egy sok száz éves hazug önámítás végén egy 99%-ban hazug államvezetés, majd 100 éven át? Milyen eredményt hozhat ez? Zéró közelit, racionálisan. Hogy ki mikor, mit értett vagy nem értett meg, s annak nyomán mikor, mit cselekedett vagy nem tett. Nem egyébről szól a történelem - a miénk sem. Csak ennyi, régóta. 

No de vissza a címhez, el ne kalandozzak. A zsidók csak addig csűrcsavarnak, amíg alkudoznak. De amikor kezet adnak valamire, akkor az úgy van. Az "úgy van" azt jelenti, hogy az fog megvalósulni. Nem csak egymás között. A gyémánttőzsdéken csak az a papír van, amibe a köveket csomagolják, hozzák-viszik. A kontraktusok szóban köttetnek, és meg is tartatnak. Zsidó és gój között persze történnek átbaszások, de jellemzően ezt mindig a gójok lépik meg, nem a zsidók. Mert a zsidónak mindig van istene, a gójnak meg ritkán. Nagy különbség. Érdemes erre is figyelmet szentelni, ha magyar vagy, akkor különösen. Mert olyan nemzettest sejtje vagy jelenleg, aki a saját anyját is eladja emberkereskedőknek, ha húsz fillért fizetnek érte. Lányát, fiát kevesebbért is. De szokványosabb, hogy csak a szomszédot, munkatársat lopja meg, tapossa el. Nem túlzás. De, minél nagyobb gazemberségeket követ ek hétfőtől szombatig, azért vasárnaponként annál csinosabban és körültekintőbben jár el templomba. Ugyanazon Isten színe elé, ahová a zsidó is tartozik, csak más szerződés égisze alatt teszik. Nem dicsőséges, sőt, vállalhatatlan nettó szégyen egy valóban hívő vagy akár csak intézményi keresztény számára - Széchenyi simán kardélre hányná az összes mai hazaáruló köcsög álszentet, szerintem, nem akadémiát meg vasutat építene nekik. És még sokan vannak közös múltunkban, akik most bottal kergetnének el téged innen - ha épp agyon nem vernének inkább árulásodért, szennyességedért - , ha itt lennének.  A fiak tiszteljék apjukat, ugye. Ami úgy is értendő, hogy ne hozz szégyent Isten előtt arra a névre, amelyet viselsz. Figyelem, nem te vetted áron, hanem örökölted azt a nevet, azaz valaki másét hordod, alárendelt vagy. Újat mondtam? Kár, ha így van. A spanyol viaszt se te szartad, remélem, kezd derengeni, mi a kép. 

De, hogy szavamat ne felejtsem, vissza kanyar ismét. Jó pár éve volt szerencsém egy olyan jó nevű, magyar outsourcing céghez szerződni, amelynek HR üzletág igazgatója zsidó volt. Wolf. Eszembe se jutott a származása a névről - csak egy név volt, magyar keresztnévvel. 5 körös interjú volt a válság évében, 2008-ban, nem kezdő kategóriában. Először az asszisztenseivel tárgyaltam - rég nem vagyok már kispályás, nem mozdulok könnyen, megtehetem, hisz szakterületem elég speciális még az IT szektoron belül is -, világosan jeleztem a feltételeimet. Semmi túlzás, csak a magyar piaci körülményeknek megfelelőek. Nem tartom magam sem többre, sem kevesebbre annál, amit érek, ez a kiegyensúlyozott siker egyik kulcsa. Az ember legyen szerény. Legyen tisztában önmagával, képességeivel, teljesítményével és lehetőségeivel, e keretek közé képzelje jövőjét alakítani. Amikor mindenki szívóágon van, akkor meg kell elégedni kevesebbel is. Ez racionális belátás kérdése. Nagyon valószínű, hogy az utóbbi pár mondatot esetleg még nem érted minden aspektusában, de majd rájössz a magad tapasztalatából, mit is takarnak. Sikereidből fog meglátszódni, hogy mit értettél meg.

Nos, volt 1 köröm a HR asszisztenssel, majd 3 a szolgáltatásra szerződő cégnél ugyancsak az ő jelenlétében. Elég ritka. De minden klappolt. Plusz, végül a HR üzletág igazgatóval a végső alku - azzal a bizonyos zsidó emberrel. Persze, utóbbi jellemzőjére csak akkor jöttem rá, amikor elkezdett alkudozni - egész más irányba, mint amiről addig szó volt. Mindazon feltételek ellenében, amiket beosztottjaival kezdettől letárgyaltam és ők elfogadták, nem lehetett tehát félreértés. A lényeg, hogy mivel nem vagyok zsidó, simán leérvelt, átbaszott alig 2 óra alatt. Elsőre. De aztán az interjúról való távozás után éreztem, hogy nem fasza a dolog, és másnapra kitisztult a kép. Végül ráálltam a farkamra és felhívtam az illetőt.

Megmondtam neki, hogy nem arról az alkuról tárgyaltam a beosztottaival, amit ő az utolsó pillanatban bedobott, ezért nem voltam felkészült a változtatási javaslataira, nem számítottam rá, ezért nem tudtam helyesen dönteni röptében. Ami szerintem nem korrekt tárgyalási stratégia, hanem átverés, mely szerint látom, hogy túlságosan jól járna ezzel az alkuval, ezért szeretnék módosítani rajta, "visszakérni" valamennyit az ő szerzett előnyéből, hogy mindkettőnk megelégedésére szolgáljon a kontraktus. Mert különben biztos, hogy nem működünk együtt hosszabb távon.

Az első dolog, amit reagált, hogy "De hisz kezet adtál rá!". Akkor tudatosult bennem, hogy ez egy zsidó ember. Viszont ragaszkodtam álláspontomhoz, aminek legnagyobb meglepetésemre nem törés lett a vége, hanem újabb alku. Épp azért, mert zsidó. Szavaim az ő szavai ellen, egy küzdelem, egy verseny. Ez is benne van a zsidóságban. Az üzlet a fontos ugyanis, nem a mindenáron, később visszaütő szélsőségek árán való győzelem. Nos, például ez az, amit egy magyar általában nem ért - mert nem is akarja érteni. Egyáltalában, soha senki mást nem akar érteni - vagy pedig túlzásba viszi, és olyan idegen érdekeket is benyel együttérzési, érzelmi alapon, amiknek a valóság folyamataihoz semmi köze nincsen. És eme szélsőséges, és elég buta felfogása miatt kerül megszívatott helyzetekbe, vagy épp gyilkol le valakit bicskával. A kettő között ritkán képes pozíciót elfoglalni. Nem fogja fel például, hogy a küzdelem, a verseny egy dolog, de alapvetően a verseny nem egymás agyonveréséről, legyilkolásáról szól, hanem az ügyességről, talpraesettségről. Butaság például a világ egyik legrégebb óta sikeres kereskedőnépével vérre menő küzdelmet folytatni holmi évszázados vélt nemzeti sérelmek mentén, amik igazak se voltak sosem, hisz, épp arról van szó, hogy ők sokkal régebb óta művelnek valamit sikerrel, amit mi sosem tudtunk. Az ok mindegy ilyen esetben - valaki tud valamit, amit mi nem, és slussz. Ezek a tények.

Mit tehetünk? Megtanuljuk más nemzetek fiaitól a készséget, amit nem tudunk - és elődeink sem tudtak - hamis önhittség okán megszerezni. Például, hogy hogyan legyünk jó üzletemberek. Hogy nem megsértődni kell a másik fél érdekérvényesítő magatartásán, hanem nekünk is hasonlóképpen kell viselkednünk. Kultúráltan, nem bicskát rántva. 

Nos, a lényeghez visszatérve, akceptálta igazamat az az ember, bár elment a falig az alkuban. Végül már csak 5 ezer forint különbségen - az összeg 1 százalékán ! - vívtunk, amikor ezt felismertem, szóvá tettem, és együtt nevettünk. De én engedtem 5 ezret végül. Elsőre nem rossz, egy zsidóval szemben. Évekig dolgoztunk együtt, mindig állta a szavát, holott volt még pár változás - válság volt, és a drága szakembereket olcsósítani kellett. De kapcsolatunk különlegessége, az ember vs. ember kölcsönössége tiszteletének égisze alatt akkor is jobb alkupozíciót kaptam tőle, amikor mások sokkal rosszabbat. Sőt, amikor új út után nézve felmondtam, akkor is alku lett - de elfogadta, hogy nem pénzkérdésről van szó.

Tisztelet és becsület jellemezte együttműködésünk éveit, és ami még nagyon fontos hiánycikk ma Magyarországon, magyar és magyar között is: bizalom, megbízhatóság. Ez kurvára nem mindegy, senkinek.

Írásom lényege sokszálú. Egyfelől, légy tisztában partnered szabályaival -írottal és íratlannal. Másfelől, légy tisztába a saját szabályaiddal - írottal és íratlannal. Harmadrészt, soha ne szegd meg a saját szabályaidat - ha úgy érzed, hideg vasat ütsz, állj tovább. Méltósággal, tisztelettel, belátással. Ugyanis soha nem tudhatod, hogy mikor kerülsz egy másik ügylet mentén kapcsolatba ugyanazzal a partnerrel. Ha az ember képes fejlődni, tanulni, akkor más alkalommal összejöhet. Ha zsidó partnerrel felsültél, egy dologban biztos lehetsz - ő tanulni fog a hibáiból legközelebbre. Életeleme a legközelebb fogalma - nem úgy, mint a magyaroké. Ezen érdemes először változtatnod. 

Végül, de nem utolsó sorban, hanem inkább, mint legfontosabb szempontként. Egy az Istenetek. Már amennyiben a lényeget tartod szem előtt - neked épp ugyanazokat a parancsolatokat adta alapként, amiket a zsidónak is. Neki picit előbb, mint neked, nagyjából ugyanazokkal a paraméterekkel. Viszont, ne feledkezz meg arról az apróságról, hogy a kereszténység sokkal nagyobb mértékben kurvult, korrumpálódott kétezer év alatt, mint az izraelita  kétszer annyi alatt. Ezért különbség ma közted és közte az adott szó súlya, és annyiban különbség - az övé ér valamit, a tiéd még akkor sem, ha törvénybe szeded. Nos, a férfi annyit ér, amennyit a szava - ez is ősi szöveg. Működik, ma is. És +1: ha lenyomnak bármely küzdelemben, okulni kell belőle, nem megsértődni, picsáskodni. Rendes népeknél még az asszonyok se picsulnak annyit, mint nálunk a 100 kilós, bajszos ősmagyarok. Mára legalábbis így van sajnos, és nem más népek asszonyai javultak, hanem a magyar férfi töketlenedett el. Senki rajtad kívül ezen nem fog változtatni. Annyit azért hadd tegyek a hamubasült pogácsád mellé - lesz pár év, mire kinőnek a tökeid egyáltalában, vagy visszanőnek, még ha most azonnal be is látod, min kell változtatnod -, hogy asszony nem nevel férfit. Soha, sem a múltban, sem most, sem a jövőben. Mert nem tud. Az apu dolga - lenne. Azonban, akinek az apja töketlen - mert már a nagyapja is az volt - , annak esélye sincs férfivá válni. Ez a te dolgod itt és most, semmi több. Okoskodni okoskodnak az asszonyok, meg más elkurvult népek fiai, de versenyelőnyre tehetsz szert, ha felismered, mit kéne tenned ahhoz, hogy rendbe jöjjenek a dolgok körötted. Ez az írás nem jelent meg más nyelven - külföldön is csak magyarok olvassák:) - , szóval, versenyelőnyöd van:) Élj vele. 

Magyarország - én így szeretlek!

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet magyar kultúra isten hazugság zsidó keresztény szabályok újszövetség ígéret ószövetség tisztesség izraelita adott szó


A bejegyzés trackback címe:

https://ferfiblog.blog.hu/api/trackback/id/tr837578090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása