Bérunió. Ez az új divat. Vagy vérszem. Na hiszen. Gondolkodjunk, Béláim. Olvastam pár közgazdász majdnem magyar emberi nyelven írt cikkét a témáról, igazán igyekeztek, hogy közérthetően írjanak, csak hát az ember nem tud kibújni a bőréből. Az orvos sem, az informatikus sem, és a közgazdász sem. Azért megpróbálnám magyarra fordítani, miért is nem lesz itt még egy jó darabig bérunió.
Nem leszek hosszú, ígérem. És nem használok idegen szavakat sem.
Tulajdonképpen a vásárló erő - tehát, hogy egy vásárlónak mire telik a pénztárcájából a boltban - a gazdaság erősségén, tőkeerősségén múlik. Ez egy picit messzebbre nyúlik a havi fizu fogalmánál.
A saját tőke a te zsebedben levő pénz. Ez van ingyen neked, mert ugye magadnak nem számolsz kamatot, s nem is támasztasz olyan feltételeket, amiket idegen tőke kölcsönzése esetén kényszerűen magadra szabadítasz. Magyarul, a saját pénzeddel azt csinálsz, amit akarsz, olyan kockázatot vállalsz, amilyet akarsz. Márpedig a piac gazdaságban az árak attól függően versenyképesek, hogy a beruházásokhoz szükséges tőke milyen mértékben a tiéd, és milyen mértékben kell pótolni ahhoz, kölcsönből. Ami után kamatot kell fizetned, nyilván. Vagy a munkaadódnak, magyarul a vállalkozónak, aki téged foglalkoztat, akár alkalmazottként, akár alvállalkozóként. Nem megyek messzire, gondolj csak a lakásépítési projektedre. Minél több saját tőkéd van hozzá, annál kevesebb banki kölcsönt kell felvenned a kivitelezéshez, és minél kevesebb banki kölcsönre szorulsz, annál nagyobb a személyes mozgástered az építés során. Így már oszlik a homály?
No, nincs ez másként ország szinten, nemzetgazdaság szintjén sem. Magyarország a Lajtán túliakhoz képest 40 évvel le van maradva a saját tőke képzésében. Sőt, mi több, 1948-1989 között felélte az 1948 előtti magyar piacgazdaságban addig felhalmozódott saját tőkét. Nem kéne csodálkozni, ilyen a kommunizmus. Elkótyavetyélték az örökséget, amely korábban egy egyébként versenyképes európai gazdaság alapját képezte sokáig. Közben persze eladósították magukat, ami persze azzal járt, hogy a kölcsönadók feltételeket szabtak a folyósításhoz. Ne légy álszent, te is ezt tennéd, ha tőled kérne kölcsön akár közvetlen rokonod 10-20 milcsit házépítésre. Szeretnéd biztonságban tudni a befektetésedet, azaz, hogy a rokonod biztosan jól gazdálkodik-e azzal, és biztosan vissaz fogja tudni fizetni neked a kölcsönt, amit adtál.
A lényeg, országok szintjén, hogy mindeközben a Lajtán túliak meg ott folytatták saját tőkéjük hizlalását, ahol abba hagyták a második világháború során. Azaz, országunk 30-40 éves lemaradásban van hozzájuk képest. Van egy jelentős tőkeképződési lyuk a közelmúlt magyarországi történelmében. És ez nem olyan folyamat, amit parancsszóra turbósítani lehet, ez egy lassú folyamat, amely évtizedekig tart. A piacgazdaság nem az extra profitról szól alapjáraton, nem. Ideális esetben a nagy forgalom - kis haszon elvén működik kiszámíthatóan. Ehhez képest a tőkeszegény gazdaságokban a kölcsönök felárai miatt ez nem tud érvényesülni.
Ha az adott ország hiánypótlásra van ítélve a többiekhez képest, azaz ő a gyenge kutya, annak vannak bizonyos következményei. Az egyik következménye, hogy kénytelen az erősebbek által hagyott maradékra fanyalodni, a másik meg, hogy ritkán dug.
Tetszik, nem tetszik, hibás, akit hibáztatunk mindezen történésekért, de az itteni történelmi történésekért nem annyira a nyugat, mint inkább Sztalin elvtárs a felelős. Ugyan a jaltai megállapodás 1945-ben volt, a résztvevő felek - USA, Nagy-Britannia, SZU - már korábban egyezkedtek a háború lezárása utáni geopolitikai elképzelésekről. Churchill már '42-ben próbálta Sztalint eltántorítani Közép-Kelet-Európáról szőtt uralmi tervei felől, ám sikertelenül.
Nos, hölgyeim és uraim, ez egy nemzeti örökség. Ha így érthetőbb: tény, megtörtént múlt, amin nem változtathatunk a jelenből visszanyúlva. És siránkozni is felesleges, értelmetlen ugyanezen mezsgyén elindulva gondolatilag. Ami elmúlt, az megtörtént, és a történtek következményei az orrunk elé vannak vetve, szintén tényekként. Nem vitatható dolgok a tények, csupán a jövőnkkel kapcsolatban lehetnek elképzeléseink, szándékaink, érdemben.
Volt persze haszna is a kommunista érának - sokan tanulhattak, származástól függetlenül, amik nem történhettek volna itt meg, ha itt nem lesz kommunizmus. Sok, korábban szegény sorú család gyermekei válthattak itt kasztot ez által. De, összenemzeti szinten végül még is inkább csak kárt okozott ez a próbálkozás. Nézd csak meg a mai magyar Parlamentet, hány paraszt ül benne, s nyilatkoznak akként, abban a stílusban, pedig diplomás emberek. Nos, ez is érdekes téma, hogy a tanítottság mennyiben ekvivalens a tanultsággal. De erről majd máskor :)
A lényeg az, hogy ezt a 40 év C-vágányon töltött időt a világpiac nem tolerálja, és nem is fogja helyettünk, magyarok helyett finanszírozni, grátisz. És ami a nagyobb baj, hogy az itteni piac sem fogja, nem érdeke neki. Nem jótékonysági intézmény egyik sem. Gyakorlatilag egy gép, amibe felül beöntöd az alapanyagot, alul meg kijön az a termék, amit ő képes előállítani. Ez az a fekete doboz, ami ált. isk. 4 osztályos matekban gyakori feladatként szerepel.
Másik vonulata. Meg lehet nézni, hogy azon európai országok gazdasága gyönge, ahol valamilyen diktatórikus kormányzás volt huzamosabb ideig. Mert diktatúrák mindig csak ott jönnek létre, ahol valami nagyon nem működik, és ahol a diszfunkciókat politikai-emberi ekhatározások mentén képzelik megjavítani, anélkül, hogy a matekot vagy a közgazdaságtant alkalmaznák a képletben. Ez a politikai akarat. Hát, erre azt tudom mondani, hogy én is sokáig szerettem volna gyémántot köpni, próbálkoztam is, csak hát nem sikerült sosem. Ahogy nekik sem, soha, sehol. Én feladtam, csak ahogy látom, a politikusok nem. Ezért tud ez a téveszme kiújulni különböző történelmi időkben és helyeken.
A volt szocialista blokkon kívül Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában volt évtizedeken át tartó diktatúra - csak ezekben nem komcsi, hanem fasiszta. Azért a lényeg meglátszik rajtuk ma is: a diktatúra sosem hatékony dolog, akár bal-, akár jobboldali.
Visszakanyarodva a bérunióhoz. Fejlett gazdaságokban Juliette és Gréta napi 100 euróért dolgozik a Lidlnél. Na ja, eladnak naponta 20 000 eurónyi terméket, fejenként. Mert a francia és német vásárlók vásárlóereje a sokszorosa a miénknek. Megérik tehát ott a pénzüket a Lidlnek? Igen.
Ehhez képest Szvetlana és Juliska eladnak itt vagy Szlovákiában napi 2000 eurónyi terméket, mondjuk. Arányosítva a fráncőzis vagy dojcse kolleginák esetéhez, ugyan tényleg jár a napi 100 eurós fizetés Szvetlananak vagy Juliskának? Nem hát. Persze a példa erősen sarkított, de a lényeget azért ábrázolja.
A bérek a lemaradottabb gazdaságokban lassan fognak emelkedni és közeledni a fejlett gazdaságokban elérhetőhöz.
Nos, remélem, sikerült megvilágítanom hétköznapi nyelven, hogy miért képtelenség a bérunió ötlete. Azért szavazni lehet rá, csak ne tessék csalódni, hogy nem lesz meg holnapután.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.23. 09:33:05
VT Man 2017.09.23. 09:40:56
A másik a tõke, azt jól leírtad. Talán egy hajszálnyit segít majd az évi 1000 milliárd Ft külföldrõl hazautalt pénz.
flydomi 2017.09.23. 10:02:01
Talán azért hozná ide,mert itt még neki van egy kis szelet a piacból,ami szintúgy hasznot hozz.Még akkor is,ha "normális" bért kellene fizetnie.
cikkhez szólva:
Mellesleg nagyon sok nagy vállalkozás tudna normális-abb bért biztositani,csak nem akarnak a nagy haszon ellenére se.Szóval ez a dolog félig-meddig nem állja meg a helyét.Sőt.Egyes kisebb vállalkozások is termelnek annyi hasznot,hogy többet adjanak,de nem akarnak.Nem lehet csak azzal pedálozni,mert nagyobb a felvásárlóerő.Itthon is van akkora "erő",amiből dupla annyi fizetést tudnának biztositani a munkásoknak.Ja.A kapzsi életmód is bejátszik?Hajrá.
Franciscus25 2017.09.23. 10:14:30
Ha nyugati szintű béremelés lenne, drágább lenne a termékük, és másnap elvinnék a gyáraikat olcsóbb helyre.
A magyar GDP növekedés nagyrsze a Mercedes, Audi és más autógyártóktól jön, ahogy a gazdasági temelés 80%-a is nyugati multiktól. Ha átvinnék máshova, ahol olcsóbb a munkaerő, itthon azonnal óriási elbocsátások, munkanélküliség lenne. Össze is dőlne a magyar gazdaság azonnal
Fue · http://www.english-hungarian.com 2017.09.23. 10:17:09
A másik a tágabb értelemben vett infrastruktúra (olyan dolgokat is belevéve, mint az üzleti kultúra, a bizalmi viszonyok, a bürokrácia, túlszabályozás stb.), amiben ugyanazzal az erőfeszítéssel kisebb értéket tudnak teremteni az emberek.
Ezért van az, hogy többek között azoknak az embereknek tud a nyugatihoz közelíteni a jövedelme, akiknek a szakmája lehetővé teszi, hogy egyetlen PC-vel/laptoppal ugyanannyi értéket tudjanak teremteni, mintha nyugaton lennének.
Nagykörúton túli magyar 2017.09.23. 11:21:20
Nem Juliska termel kevesebbet, hanem a magyar (és kelet-európai) törvények engednek olyan alacsony béreket, hogy abból nem tudnak vásárolni az emberek napi 20.000 eurónyit.
A teszkó itthon például olyan bért fizet, amiért az anyaországában már komolyan büntetnék!! Itthon mégis megengedik. Miért? Ami Angliában büntetendő, annak itthon is annak kellene lennie. Nem ez lenne a "politikai és gazdasági unió"??
Ne feledkezzünk meg a versenyhátrányról. Ha Gréta Lidl pénztáros 100 eurót keres naponta, míg Juliska Lidl pénztáros ugyanazért a munkáért 20 eurót, akkor Juliska ugyanazon "gazdasági unió" tagjaként versenyhátrányban van-e Grétához képest?
Pap Zoltán 69 2017.09.23. 12:09:07
Én már 50 . évemhez közel nem igazán gondolkodom külföldi munkában.(egészségügy ) de a soktízezer távozó nekem is " kaparta a gesztenyét" mivel kevesebben vagyunk és nemigazán látszik utánpótlás .. én is nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesülök a munkahelyemen , mint amit 10-20 évvel ezelőtt megszoktam..
Gery87 2017.09.23. 18:54:48
A bérunió lehet megvalósíthatatlan, de a jelenlegi "várakozás"-ból se lesz soha nyugati bér.
Gery87 2017.09.23. 19:01:30
Ford még azt mondta hogy meg kell fizetni azt aki összerakja a kocsit, hogy meg is tudja venni azt.....mára ebből az lett hogy ki kell zsigerelni azt aki összerakja a kocsit, hogy meg tudja venni drágán az, ahol megtervezték...