Amióta e blog megszületett, az "Akarat vs nők" címú írás a leglátogatottabb. Majd egy év telt el, s ez még mindig így van. Jelzi, hogy érzékeny pontra tapintottam, melyről kevesen beszélnek őszintén, habár sokakat érdekel. Bosszant, mert azt is jelzi az érdeklődés lankadatlansága, hogy nem változnak a dolgok. Ma este feltettem a mérges szememet, ideje kommentálnom a dolgok állását.
Elárulom, hogy változott az aspektusom azóta. Még pedig azért, mert nem kell ezt a kérdést feltenni. Az az írás akkor is a férfiaknak szólt, lévén itt született. A férfi hódítja meg a nőt, ez nem változott, nincs egyenjogúság. Sose lesz. Csak fájdalom, boldogtalanság, mert a férfi önző, töketlen és nyápic. Rinyál mint a fürdős kurva, pedig nem ez a szerepe. De bazmeg, én legyek helyetted férfi ? Csak a magam életét élhetem, a tiéd a Te gondod. Írtam anno a kapitányságról. Szégyen, hogy a férfiak nem férfiak ma, hogy képtelenek eredeti módon viselkedni, meghódítani egy nőt, csak önmaguk képességéből, erejéből. Napszemcsó, selyem ing, divat, faszom tudja - mindez megfelelni akarás a "női igény"-ként feltüntetett sajtó cikkeknek, amiket egyébként homár stylistok generálnak. Hát, innen szép nyerni. Elég szomorú, hogy egy férfi nem tudja, nem érzi magától, mikor, mit kéne tennie. Vagy csak nem meri. Azért nem, mert biztosra akar menni, inkább meg akar felelni. Várakozó állásponton van cselekvő helyett. Pedig nem kéne, semmi épkézláb indok erre nincsen. Egy férfi tud, nem kérdez. S aki tud, az ad, letesz az asztalra, nem pedig elvesz. Ha ezzel nem így állsz, akkor menj tanulni kurva gyorsan, mert lemaradásban vagy. A Becks reklám is megmondta, hogy kezedben a kulcs. Nem halottad? Mi a faszra vársz? Mannára? Isten mondaná most, hogy "bazmeg édes magam!".
Csak eredeti önmagát kell adnia, félelmek és bizonytalankodás nélkül. Mert ettől férfi, hogy tudja, mikor mit kell. Ezt nem tudom elmondani ennél egyszerűbben, csak a hülye nem érti meg. Levarrod a hiszékeny nőt? És erre vagy büszke, hogy kicselezted ? Miért nem gyerekkel kezdesz mindjárt ? De ha találkozol egy fajsúlyossal, akkor mindjárt megvan a kifogás? Csak mert Te is érzed, hogy kevés vagy hozzá? Elmenekülsz, vádaskodsz, kifogáskodsz, mint egy sértett kamasz? Hát igen, ez tényleg férfias viselkedés.
Mindehhez nincs mit hozzátennem, ez a ma valósága, töketlen, divatbuzi Cosmo olvasó férfiak. Gratulálok, sok sikert! Az elnőiesedés egy jelenség, oka mindegy már a kialakult helyzetben. A problémát kell megoldani, nem felelősöket keresni a múltban vagy kenegetni a szart. Megváltozni a férfiaknak kell, és ezt nem a nők fogják kikényszeríteni, eddig se bírták, 100 év alatt. A férfiak nem ismerik a nőket. A nő akkor kezd férfi territóriumra tévedni, amikor a férfi hanyagol valamit. A nő szeretetét, megbecsülését és ezekből fakadóan boldoggá tételét is. Ha a férfiaknak nincs annyi önbecsülésük, hogy ne a nő mondja meg, milyennek kell lenniük, nem veszik észre, hogy nagyon elbasztak valamit, akkor nincs mit tenni, szopjanak csak a saját töketlenségük miatt. Megérdemlik. Sőt. Megérdemlik az élet pofonjait, miszerint félrekúr a feleségük, mert egy másik, alkalmasabb fickó megadja neki azt, amire szüksége van. Sajnos a nők nem sokat tehetnek ebben. Igyekeznek, de nem tudják, hogy nincs hatalmuk rá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
-Ani- 2011.06.20. 22:47:49
(kellemes csalódás) :)
Mr. Waszabi 2011.06.20. 23:42:16
Kellemes csalódás? Ezek szerint nem voltál jó véleménnyel korábban:)
-Ani- 2011.06.21. 00:01:02
Mr. Waszabi 2011.06.21. 00:57:45
Erre született, hogy fej legyen, elöl menjen az életben, nem véletlen a családfő elnevezés is. Eme szerepének devalválódása, az elkényelmesedés és elbutulás generálta az emancipációt, ami nem szünteti meg a kiváltó okot nyilván,ezért nem is megoldás. Nem lesznek boldogabbak a nők ezen a pályán, csak kínlódnak, próbálnak valamit tenni. Ezt látom.
A változáshoz mindkét nemnek tennie kell egy-egy lépés a másik felé.
Korábban nőknek írtam blogot.
Ezt itt már érett, tapasztalt férfi fejjel kezdtem írni, itt nincsen semmi szélsőség vagy felesleg avagy tévedés. Harmóniára törekvő vagyok s az életemből írok, működő dolgokról, nem fikciókról, elképzelésekről. Még a versek sem fikciók, gyakorlatias üzenetek.
Nem bármit megváltani szeretnék, vagy szerepelni, mint egy ovis, csak ha van két szalma, amit ha keresztbe teszek s jobb lehet tőle a világ, nos, akkor megteszem. Én ezzel tudok hozzájárulni a világ javulásához, így nézem, ez motivál az írásra egyáltalán.
Mr. Waszabi 2011.06.21. 01:16:18
Más. A másik szálkája nem ok a saját gerendánk tolerálására. A férfisovén jelző gyakori használata pedig gerenda - a nők szemében. Ezt nem személyes érintettség okán mondom, figyeld meg saját érzékeiddel a hétköznapi élethelyzeteket. Kölcsönös sértettségből nincs kimozdulás, egymásra várnak. Ha az egyik fél tesz valamit, arra pozitív válasz lépés kell, arányosan. Úgy nem lehet változás, hogy a sértettebb fél 100%ot szab feltételül a másik számára, s ahhoz köti saját szennyesének rendbetételét.
2 évig írtam nőknek, arra apellálva, hogy az okosabbnak, belátóbbnak kell megtennie az első lépést eg yközös ügy megoldásában. A reagálási arány kb 70-30% volt spontán, a negatív javára. Viszont minél mélyebbre mentem, annál több ellenállás, küzdés, ellenséges reakció lett az eredmény a 70% részéről.
Amikor megelégeltem a holtpontot, a parttalan vitatkozást, akkor hagytam azt abba s kezdtem ezt.
-Ani- 2011.06.21. 23:05:59
Mr. Waszabi 2011.06.21. 23:57:54