Férfi blog

Vagy is, az a kérdés, hogy kinél teljesít még egyáltalában jobban? Romániánál? Egyelőre. De 2 éve még mások is voltak mögöttünk, s azt ugye nem Orbánnak köszönhetjük. Hát ezt az előrehaladásnak titulált ereszkedést viszont egyértelműen és kizárólag neki.

Orbán azt mondta, ne arra figyeljünk, amit mond, hanem amit tesz. Megfogadtam e tanácsot. Jelenleg épp azt hazudja a jelennek, ami szerinte majd 20 év múlva lehet itt. Én meg arról beszélek, ami itt és most van, 3 évnyi Orbán kormányzás után. Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon, aki a jelent, a vágyott jövőhöz vezető utat épp eltorlaszolja, az ugyan mire ígér kánaánt a távoli jövőben? Hazudik, nemes egyszerűséggel. Az ok mindegy, a lényeg, a mit tesz-en van. Nem én mondtam, ő mondta. Kivételesen igazat mondott, habár akkor nem erre az aspektusra gondolt. De, mint látjuk, igaz. 

Az Orbán kormány hazudik, mint a vízfolyás, ez tiszta sor. Újfent. Már ismerem őket, retorikájukat, amikor beindítják a füstgépet, akkor valami ordenáré disznóságot akarnak takargatni. Ehhez akárhány szóvivő kevés, ha egyszer a mechanizmust felismerte bárki. Kétszáz szóvivő meg már azért gyanús lenne bárkinek.

A tavaszi áradás már megkezdődött. A hazugság áradása a kormányzati intézkedések és azok eredménytelenségei megmagyarázásai viszonylatában. Még bepróbálkoznak az emúttnyócévvel, de egyre hiteltelenebb. Mert már elmúlt annak aktualitása óta másik 3, ami alatt már egyértelműen és teljhatalom birtokában  ez a mostani kormány rontotta az ország helyzetét. A teljhatalom lassan visszaüt. Abban az értelemben, hogy amikor mindekit kiszorítottunk a hatalomgyakorlásból, akkor bizony minden történésért, cselekményért csak mi lehetünk felelőssek. Ez van most. Akkor is, ha ez kellemetlen tény. Az ország valójában minden tekintetben, tehát jogbiztonság, demokrácia, gazdaság és állami felelősségvállalás szempontjából negatívan teljesít, 3 év óta egyre negatívabban. Azaz, valójában nem teljesít, hanem rombol. A negatív teljesítmény ezt jelenti bármilyen életterületre vetítve.

Ha olyannyira jó az államháztartás helyzete, hogyan lehet, hogy sok intézménye akár 9 havi adóssággal bír a szolgáltatók felé? Érted, nem fizetik a közüzemi számlákat, a lakatost, a villanyszerelőt, az asztalost. Vagyis az állítólag a kormány által támogatni kíván magyar vállalkozót. Becsaptak? Ja, nem kicsit. Nem, hanem nagyon. 

Szóval, szép a baba ruha, csak rothadó testet takar. Ezen állapotban lehet fotózkodni a reklámokhoz, propagandához, de kevéssé ajánlatos a személyes megjelenés - a bűze ugyanis mindenkit elriaszt. Ha a kedves kormányunk és a kedves vezető még nem jött volna rá, mi az oka a nemzetközi és hazai bizalmatlanságnak, ha még mindig nem értené, miért ódzkodik tőle mindenki, külföldi és hazai egyaránt, hát ez a válasz. A büdös, mosdatlan punci se vonzó, hiába néz jól ki a nőci, ugye. Sőt, kiábrándító, elillan a szerelem illúziója hamar emiatt.

Ugyan, mindenki azt mond, amit akar, így Matolcsy vagy Orbán is akár az EU biztosoknak is, azonban egy dologra nincs ráhatásuk - miszerint a hallgató mit hisz el nekik, mi lesz az ő álláspontja velünk kapcsolatosan.

Sajnos, a kormány felélte lehetőségeit mára. Ez onnan látszik, hogy egyre orbitálisabb és megalapozatlanabb hazugságokkal (és gazdaságserkentő ötleteikkel) igyekeznek vakítani a hallgatóságot. 2 éve még Orbán tett különbséget a magyar választók és a külföldi hatalmak, főként az EU tisztviselői között. Minket idehaza hülyének nézett, azokkal odakint racionálisabb hangot ütött meg. Nos, mára a kétféle kommunikáció közt elsimult a differencia - mindenkit megpróbálnak közpénzből bőségesen fizetett állami propaganda keretében hülyére venni. 

Az siker, hogy menekülnek vállalkozások, egyszerű munkavállalók az országból? Hogy a munkanélküliség a közmunkaprogram és a hírös munkahelymegtartó kedvezmények ellenére folyvást nő? Hogy naponta jelentik be cégek, intézmények a csoportos létszámleépítéseket?

És még mindig nincs irányváltás. Még mindig Matolcsy főpap az irányadó. Egyértelmű, hogy azért, mert biztosan nem fog sikert alkotni soha, sehol. Az egész Orbáni vizió lényege, hogy az ország lakosságát oly mértékben süllyessze a létezés skáláján, hogy az sírva könyörögjön a kínai minimál bérért. Ez igen. Nemzetünk elkötelezett atyja, mi? Mao kezet csókolhatna Orbánnak nemzet kisemmizés tantárgyban. Neki ugyanis több idő kellett ehhez, s ráadásul Orbán induló szintjén levő magyar siker felének is örült volna, mint kínai nép csodának.

Megy a latolgatás, a vita a jövő évi választások kimeneteléről. Emberek, egyelőre az a kérdés, hogy megérjük-e ezt az egy év múlvát. Legalábbis sokaknak ez lesz a kérdés idén. Azt nem gondolom, hogy aki Orbán idei húzásai miatt kerül az utcára, veszíti el lakását, vagy épp a gyereke továbbtanulása kerül kátyúba a fizetős oktatás miatt, szóval, hogy ezen emberek őszinte hittel fognak rájuk szavazni. Eme vízióm borítékolja azt is, hogy még sokan fognak felülni a szopórollerre az elkövetkezendő hónapokban egy nagy buta, nagyon hazug gazdaság politika miatt. Azok is, akik támogatták ennek létrejöttét és persze azok is, akik ellenezték. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Egyelőre sírósra áll a dolog. Ez a mai magyar valóság. 

Hadd éljek egy bölcs mondással, ami állítólag Albert Einsteintől származik:

"Nem oldhatjuk meg problémáinkat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amelyekkel teremtettük őket."

E gondolat mentén mondva, unortodoxia már kiskorában is inkább problémának nézett ki, mint tudománynak, mefgoldásnak, ezt minden normális ember látta. Hát ez itt a bajok gyökere, ez az unortodoxia, ezen kéne tán változtatni. Nem vagyok geci, nem kívánnék lehetetlent Orbántól. De irányváltásban, a köpönyeg hirtelen átfordításában nem ismerek nálánál nagyobb mestert az egész mostani világban. Páratlan. Talán e páratlan képességét kamatoztathatná most is. Na nem a mi érdekünkben, a kis ember érdekében, dehogy, eszembe se jutna ilyen. Csak a sajátja miatt, hogy nem bukjon meg olyan csúnyán. Magasról esni szarabb, azt mondják. Nagyobb a koppanás, s a törés is.

Hajrá, Magyarország!