Vagy 8 nem publikált bejegyzésem vár itt. Komolyak, amiket megírtam - félig, vagy egészen - , de végül nem publikáltam. Van olyan, ami majd egy éves. Miért van ez így? Mert nem vagy rá érdemes, hogy olvashasd, azért. Mert figyellek, figyelem, hogy mi érdekel, hogy mire hogy reagálsz. És biztosan nem szórok gyöngyöt disznók elé. Ha azt látom, hogy a disznónál is mélyebb szinten kuncsorogsz az életedben, akkor nem vagyok annyira hülye, hogy még fahéjat is szórjak a trágyára, amelyen élsz. Bocs, nem segítek abban, hogy mélyebbre túrjad magad az általad favorizált trágyadombban. Ez rajtam múlik, ezért ilyen a reakcióm. Az, hogy te minek nem hiszed magad, az meg a te egyéni magánügyed. De nincs közünk egymáshoz, ha ahhoz méred az emberséget, amit te képzelsz arról. Bocs, még egyszer. Ez a blog 5 éve tartja ugyanazt az értékrendet. Terveim szerint még nagyon sok évtizedik így is marad. Vagy letörlöm alkalom addtán, tokkal-vonóval - de semmiképpen nem születhet itt írás, ami bármely emberi alapértéket elárulna a legkisebb mértékeben is. Végül én fogok győzni, mert nekem van türelmem mindahhoz, mindannak beteljesüléséhez, s számonkéréséhez is, amit valaha is leírtam. Hisz ezért írtam, nem egyébért. Pusztán, hogy jobb ember lehess, mint aminek szüleid, iskoláid neveltek. Mert nem kaptál meg mindent tőlük, ami szükséges a boldog élethez, ezt látom magam körül, a tágabb és szűkebb környezetemben élők életén, cselekményein. Szép estét kívánok:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.