Meg ne haragudj, de muszáj beszélnem erről a fszságról. Mert az, nem egyéb. Az állam, mint olyan sosem létezett önmagában. Ugyan nem vagyok a történelem tudora, de azért annyit levettem életem során tanultakból, hogy az állam mindig valamilyen jól működő piacgazdaságon alapult. Mármint azok, amelyeket az írott történelem feljegyzésre érdemesnek tartott, az az írtak róla, mert érdemes volt.
Szóval: nincs olyan, hogy állam. Önmagában. Mert ez nem fogalom, nem is működött sosem. Szerintem kvára mellé nyúltak s nyúlnak azok, akik ezt a vélelmet még is elhiszik.
Nem szeretem, amikor emberek hazudnak olyan dolgok felől, amikre maguk nem képesek.Még a korai egyiptomban sem létezett az állam, önmagában, mint létezést teremtő intézmény. Már akkor is a gazdaságon alapult, ugyanis. Nem szándékozom hosszabbra ereszteni e posztot, mint szükséges: nem is kell. Az emberi lét alapja a gazdaság, még pontosabban a piacgazdaság - ennek mentén élnek itt a Földön évezredek óta az emberek. A királyok és a többi hordalék csak ezen egyes nemzetgazdaságok farvizén kezdtek uralkodni. Ez nem csak ma van így, hanem évezredek óta.
Szóval a királyok bekaphattyák. A gázcsövet. Simán. A maiak is. Sőt, ők még könnyebben - mivel ma a gáz általános közszolgáltatás, legalábbis a világ fejlettebbik részeiben.
Akármely nemzet halála azzal kezdődik, amikor az állama elkezdi a maga fontosságát túldimenzionálni. Nos, a miénk is akkor kezdte a lejtmenetet minden nemzetek sorában, amikor erre az útra tért. A mi nemzetünk bűne az, hogy ezt megengedte - sőt, megszavazta -, csak mert gyáva volt a sors vele szemben támasztott kihívásaival szemben. Alul maradt, mert nem akarta eléggé a változásokat. Senki nem kér elnézést senkitől - emberek tették, amit helyesnek gondoltak, más emberek rovására. Ez mindig így megy. Csak az a nem mindegy, hogy kinek a sírjára hugyoznak rá.
Én nem lennék azok helyében, akiknek a sírjára majdan ráhugyozik sok-sok leszármazottunk - hogy is nézne már ki, hogy valakinek a sírjára hugyoznak? De, biztos vagyok benne, hogy lesznek hugyozók és lehugyozottak is - történelmileg ez igazolt. Orbanescu elvtárs majdani sírját én elrejteném a hozzátartozói helyében, már csak hogy ne essen rajta kár. Azért szar lehet úgy élni, hogy félni kell az utókor ítéletétől. Nem irigylem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.