Férfi blog

Téged is anyád nevelt, míg apádat elkapta  gépszíj s a munkára, a szerzésre, a gondokra figyelt. Tán nagyapád volt az utolsó felmenőid közt, akit még az apja nevelt.

Tisztelet az édesanyáknak, de akkor is így van. Ez itt most nem az udvariasság helye, épp életmentő műtét folyik, nincs helye a hazudozásnak.

Az első látens mintád a szerepedről, a férfi-női szerepről, funkció és feladat megosztásról általában, nos az a saját gyerekkorodból ered. Ezekről nem esik szó a legtöbb családban, vagy nem a kisgyermek füle hallatára. Ő csak látja maga kürül a történéseket.

A gyerekek tudattalanul tanulnak, ösztönösen, akár az állatkölykök. Amit környezetükben látnak, tapasztalnak, az nagyon méylen elraktározódik a tudatukban s később, egész életük során ez a berögzült minta vezérli őket, szintén a tudattalan szintjén, ehhez viszonyítanak. Általában csak konfliktusok, negoldhatatlannak bizonyuló kihívások alkalmával szembesül vele az ember, hogy hogyan is működik ez, hogy miért gondol bizonyos dolgokat úgy, ahogy. De annyira mélyek a minták, hogy legtöbben saját, autentikus, velük született részüknek tartják, ezért gyakran maradandó konfliktusokat tartanak fenn emiatt. Főként házastársukkal. Megértésére, átértékelésére nem is törekszenek emiatt.

Nem vagy boldog ? Úgy érzed, hogy az élet kiszívja az erődet ? Hogy legszívesebben valahol máshol lennél ? Belenyugodtál, hogy  a nők hülyék és csak kihasználnak ? Azt látod, hogy a gyereked is kihasznál ?

Miért van mindez így, ha így van ?

Mert nem néz fel Rád a párod. Kéne  ? Érzed, hogy az lenne helyén ? Persze hogy érzed. Csak magad sem találsz rá okot, hogy miért nézzen fel. Ez az egyik ok. Ha magadban nem hiszel, mitől hinne más ? Ha nem hiszel magadban, miért tennél magadért bármit, hogy javuljanak a dolgok ?

És a feleséged ? Hálátlan dög ? No nem, ez nem így szokott kezdődni. Valamit nem teszel úgy, ahogy kellene, azért nem néz fel Rád. A "mit nem teszel"-re több válasz is lesz, ha hajlandó vagy a végére járni.

Mi az alapmodell ? A férfi meghódítja a nőt. Nem megveszi kilóra, nem partneri szerződést köt. Meg-hó-dít-ja. Nézzük, mi az hogy meghódítani, egyáltalán ? Magától adja mindazt, ami neked kell tőle. Ássunk mélyebbre. Ki az aki hódít ? Akinek hatalma van, aki képes uralkodásra, ugye ? És itt kezd büdösödni a Te lábadtól az ügy. Alkalmas vagy az uralkodásra ? Milyen egy jó uralkodó ? Hatalma alá hajtja alattvalóit, igazgatja őket ÉS gondoskodik mindazon szükségeikről, amit csak tőle kaphatnak meg. Nem véletlen a nagybetűs ÉS. CSak így működik jól. Amely uralkodó csak az állítás egyik felét tölti be, nem lesz életképes. Amelyik csak kizsigerel, de nem ad semmit, annak népe kihal, elsorvad. Amelyik pedig csak  - főleg modern szemlélet - ellátja alattvalóit, de nem gyakorolja hatalmát, nem tartja kordában őket, nem neveli, nos ő meg eunuch. Nem tisztelik egyiket sem az alatt valók, ez a helyzet. Az alattvalók  szeretnek büszkék lenni királyukra. Ez legalább olyan fontos, mint az első szempont, nem véletlen hogy mellérendelő állításként fogalmaztam meg.

Képzeld el, hogy 2 alattvalónő:-) beszélget a piacon:

"- Te, milyen a te királyod ?

- Hát - mondja állát vakargatva a másik - tulajdonképpen nem rossz, nem rossz, de olyan töketlen. Nincs benne spiritusz. Ad enni, gondoskodik rólunk, de mintha ott se lenne. Nem kívánom, hogy meghágjon, ő se nagyon, erőtlen. Ha meg is teszi néha, nem élvezem, mert nem kívánom. Valami hiányzik belőle...nem tudok felnézni rá.

- És a tiéd milyen ? -kérdez vissza kisvártatva.

- Hát, az enyém meg pont az ellenkezője. Parancsol, nem tűr ellentmondást, vadul meghág, nem kérdez, akarom-e, sokszor erőszakos, túlzottan is, de élvezem, hogy akar engem. Megbánt, eltapos gyakran, de érzem, hogy kellek neki. Ez jó, még akkor is, ha kegyetlen és kemény. Érzem, hogy valaki és tartozom valakihez. Tisztelem. De nehezen élünk, kevés a zsé, nem törődik vele, honnan ruházkodom, vagy hogy mit szeretnék, hogy szeretnék-e egyáltalán valamit."

Amit adni tud meghódítottként pont az, amire neked legbelül szükséged van ahhoz, hogy igazi férfinak érezd magad: tisztelet, csodálat, elismerés, szolgálni akarás. Alárendelt szerepbe áll, mert nincs oka, hogy ne így tegyen. Mert ezt a hatást váltod ki belőle. A kezedből eszik, bármit megtesz neked, amit szeretnél.

Nálad ez nincs így ? Miért nincs ? Mert nem hódítottad meg. Miért nem ?

Mert azt gondoltad, másképp is lehet. Mert azt hallottad, tanultad kiskorodtól kezdve, hogy ez nem szükséges. Hogy változott a világ, ma már más szelek fújnak. Franckarikát.  A nap ma is keleten kel és nyugaton nyugszik. Így volt mindig és még egy darabig így is lesz.

Mindig izgatnak más nők ? Úgy érzed, hogy nem férsz el a nadrágodban, pedig otthon nem áll fel ? Mert amit remélsz eg yúj nőtől, azt otthon nem kapod meg. De nem a párod miatt nem. Hanem magad miatt nem. Nem hódítottad meg. Csak ennyi.