Ezt a verset régebben írtam, egy felhőtlenebb időszakban. Pár hónapja egy új blogot indítottam, amolyan művészblogot, amiből ki szerettem volna rekeszteni azt a borzalmas posványt, amiben ez az ország és a világ maga is leledzik - emebri értékeit tekintve mindenképp. Egy helyet, ami az ember belső értékeit mutatja meg e kietlen világban. De nem tudtam folytatni, megfeneklett. Lelkem szűkölködik már egy ideje az acsarkodás, a teljesítménymutatók és árfolyamok hamis mozijától, amelynek legfőbb hazugsága, hogy elhitesse velünk, normális emberekkel: csak kilóra megvehető robotok vagyunk, szolgái szűklelkű, hazug és érdek vezetőknek, kik tehetségtelenségükben a maguk élete helyett a miénket próbálják irányítani. Pedig nem vagyunk ilyenek és a legtöbbünk nem szorul rá, hogy más mondja meg, mire vágyjunk, mit álmodjunk. Szerencsére sok embert ismerek, és bizton állíthatom: a legtöbbjük nagyon is gazdag e tekintetben, többre vágyik és érdemes is annál, mint amit a "szakértők" követendő mintaként kiötlenek számukra.
Most itt fenn, az istenek hegyén járok,
hol valóra válnak az elveszett álmok.
Az út mentén nyulak s szarvasok
nézik, ahogy nyugodtan ballagok,
nem értik, furcsán miért tekintgetek,
hisz nekik természetes e rengeteg.
Ők nem félnek itt, Isten árnyékában,
bőségben élnek s párás dagonyában,
itt nincs fájdalom, sem aggódás -
milyen jó érzés ez, csodás !
Ritkán jövök ide - csak ha hívnak,
a kert bejáratánál különös ajtók nyílnak.
Mert belépni oda lelkemből tudok,
nincs utazás, se bőrönd - ez titok.
Mert nem kell semmi oda, jó az idő,
ruhám, ha pizsama is, épp megfelelő.
Csak a szívem legyen tiszta, ép,
azt ne sározza semmi árnyék,
más nem számít, amiért loholtok végtelen,
életetek áldozva semmiért fénytelen,
mert erőtök is e helyről származik,
amelytől a vér szívetekbe áramlik.
S bután néztek esténként magatok elé,
nem értvén, célotok miért lesz ragadozóké.
De látni kell, hogy az ember többre született,
s nem csak test szerint kéne élnetek.
Ha Jézus ma reggel újra eljönne,
estére feljutna ismét a keresztre,
mert nem vagytok mások azóta sem -
ugyanúgy uralkodik bennetek a félelem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.