A modern közgazdaságtan az ipari forradalom alatt létrejött folyamatok elemzése során jutott el okosságokra, amelyeket ma szabályként alkalmaznak világszerte. Azonban ez egy zárt rendszer, véges, s a benne megfigyelt folyamatok lassú változásai miatt a szabályok már évtizedek óta eredet nélküli törvényekké váltak, jószerével senki nem kérdőjelezi meg időtállóságukat. Mert sokáig lehetett többé-kevésbé működőképes döntéseket hozni azok mentén.
Így volt ez az autógyártással is: sokáig volt az Otto-motor visszacsatolások nélküli, a kasztnik törés- és biztonsági teszt nélküliek, az elektromos rendszer pedig megbízhatatlan. E hiány miatt az automobil megbízhatósága, teljesítménye és fogyasztása elég sokáig permanens volt, még ha némi fejlődés mutatkozott is.
De az autógyártók nem adták fel, folyamatosan törekedtek a megbízhatóság és a hatékonyság növelésére, sőt új elemként a biztonság is egyre nagyobb szerepet kapott. Nem azért, mert a gyártók ilyen elkötelezettek voltak, hanem mert a vevők igényei követelték meg. Ez motiválta a gyártók érdekeltségét. 60 éve megjelentek az első injektorok a karburátor helyett. A '73-as olajválság kikényszerítette az komputerizált vezérlés kifejlesztését, amely a motor működés paramétereinek üzem közbeni mérése alapján szabályozták működését. Érdekes momentumként, mintegy közbevetőleg mondom, hogy ezek a fejlesztések az USA-ban láttak napvilágot, szériagyártásba ott kerültek először, s nem a köbcentik vagy az autók méretének lefaragásával akartak takarékoskodni, hanem a meglevő technológiát fejlesztették inkább. Innovatív, nem megalkuvó gondolkodásmód ez. Európában ezzel szemben a minél kisebb, takarékosabb - és élhetetlenebb - autók használatára kényszerítették az embereket, mind a mai napig. Ez egy másfajta gondolkodásmód, élet- és folyamatszemlélet. Sajnos a két kontinens közgazdasági szemléletében is megmutatkozik ez a különbség. De csodát ne várjunk - az európai hatalmak feudalista öröksége mind e mai napig fennmaradt. Erős kötés ez s csak a hatalom birtokosain, gyakorlóin múlik, mikor hajlandók ezt korszerűsíteni. Ja, ne álmodozzak? :) Persze, korai még. Még sokat kell bukni és szopni itt ehhez, meg kell tapasztalják a nagy tömegek saját bőrükön a politikusok és pénzemberek érdektelenségének, gatgetésének kínzó következményeit. Még nem szívtak eleget az emberek, ez a helyzet. Nem a jóléti kapitalizmus modellje a hülye elképzelés, hanem a gyakorlatban kivitelezett változata. Szabályozatlan folyamatok halmaza olyan elvek mentén, amiknek fenntartásához oktalan és mára már öngyilkos módon ragaszkodnak, úgy a pénzvilág vezetői, mint a politikai hatalom gyakorlói. Miközben mindenki sokat veszít emberként, sok felesleges energiát, időt és egészséget áldoz fel potyára. Érni kellene már.
No, de vissza az eredeti témához. Miért írok az autókról? Mert a világgazdaság s az alapját képező közgazdaságtan nem fejlődött ennyit a maga területén. Látni kellene, hogy ha az autók technikai fejlettsége is azon a szinten mozogna, úgy ma is legfeljebb karburátoros, katalizálatlan, 4 sebességes, hátsókerék hajtású és kevéssé biztonságos Zsigulikkal járnánk az utakat. Kérdés, hogy ha közlekedésünk megkövetelte a finomításokat, akkor vajon pénzügyeink miért nem? Pedig fontosabb, alapvetőbb területnek látszik, int az autózás. Vajon kinek és miért áll érdekében e változatlanság? Én leginkább beleszarásnak látom, nem látszik más ok erre.
Lehet, kissé körmönfontan fogalmaztam, de arra szeretnék kilyukadni, hogy ha valami alapvetően jó, bizonyította létjogosultságát, akkor annak finomításába érdemesebb invesztálni, mielőtt teljesen új, az élet által egyáltalában nem igazolt elméletekre alapozott terveket akarunk megvalósítani. Senki nem vitatja, hogy Marxnak igaza volt a kapitalizmusról alkotott elemző munkáiban, viszont az abból levont következtetései egy új, működőképesebb, modernebb szisztémára - nos orbitális baromságnak bizonyult a gyakorlatban. Aki élt ebben a másikban is, annak nincsenek kétségei, mert saját bőrén tapasztalhatja, mire volt elég. Üdvös volna, ha Roubini mester legújabb kijelentései nem a kommunizmus átkozott és sok ember szenvedését okozta modelljét helyeznék előtérbe világmegváltó megoldásként, pusztán gyors megoldást kereső buta emberek(vezetők) szemében, akik a könnyebb utat keresik. Mert ez az út visz bennünket a majmok bolygójára - a totális degenerációba.
Lehet a kapitalizmuson finomítani, lehet ebből még működő, jobban teljesítő motor, csak objektíven ki kell alakítani benne a visszacsatolásokat a statikus fékek és korlátok helyett, nem ragaszkodván az avítt, életképtelen, ám túl hosszú ideg meg sem kérdőjelezett elvekhez. Amiként azt az autóipar tette pár évtizeddel ezelőtt és azóta is. Ha nekik megy, megy az a gazdaságban is. Nem kell félni, nem fog fájni, csak el kell kezdeni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.