Férfi blog

https://www.youtube.com/watch?v=aazVwvIbmao

Kisemberek buktatják meg a Kisembert. A legkisebbek. Nem a komoly, gondolkodó felnőttek, akiknek szerepük lett volna ez normális körülmények között. Nem fegyverrel, kockakővel, hanem csak tiszta szívvel, hittel, s ezért félelem nélkül. Szégyen ez a Kisemberre és ránk, mezei felnőttekre nézve is. De tükör is egyben mindannyiunknak, akik felnőtt fejjel gondolkodtunk az elmúlt 2 évben és hagytuk megmérgezni a lelkünket Kisembertől. Mondom ezt kisemberként, aki kiment az utcára 2 évvel ezelőtt, ám korai volt, s magamnak sem volt kitartásom a rezsim gőzhengere és főként az elvakított felnőttek érdektelensége, a tömeg vakhite mögé bújó gyávasága ellenében - hát feladtam. Egy vagy két fecske nem csinál nyarat. S utána már arra buzdítottam gyermekemet, hogy tanuljon meg angolul rendesen, mert ebben az országban nem lesz lehetősége normális életet kialakítania. Vagyis én is feladtam, elfogadtam, hogy amiket Orbán Viktor és kormánygépezete hazudik, annak van létjogosultsága Magyarországon. De nincsen valójában, ezt mutatták meg ma a fiatalok.

Tanultam ma valamit ezektől a gyerekektől, s asszem így van ez jól. Mutatják, hogy ők is valakik már, hogy helyén van a szívük és az eszük, s hogy a felnőttek értékrendje engedte ezt a rendszert kialakulni itt. Amiként a korábbiakat is, jelzem.

Nem a zsidók, nem a multik tették tönkre, semmizték ki, adták el országunkat, hanem a számítgató, latolgató felnőttek, akik magukra merik aggatni az felelősségteljes ember jelzőt. Lehet törvénybe iktatni parametrikusan, hogy ki a felnőtt, ám a valóság mutatja meg, ki az ember a talpán. Akkor, ott, a pillanatban, amikor dönteni kell, cselekedni kell. Momentán a gimnazisták. Ez van, kristálytiszta tükröt tartanak elénk - tetszik, nem tetszik.

Most öröm járja át a szívemet, hogy van még ember az országban, aki őszinte és nem fél ennek hangot adni. Aki nem alkura igyekszik, hanem lényegre törő. Az meg duplapluszjó, hogy mindezt a jövő generációja mutatta meg:)

Elnéztem őket az elmúlt napokban, hetekben, amint kinőttek hirtelen a semmiből, pontosabban felálltak féltérdből, amit a sok okoskodó, latolgató felnőtt, elemző, politológus nem tett meg. Nem, mert latolgatott - mint egy felnőtt.

Magam is egy gimnazista apja vagyok, és sokat küzdöttem a saját fiam önállósági törekvéseivel, túlzottan racionális életfelfogásával, ám kénytelen vagyok látni most ezen érem másik oldalát is - ösztönös hitüket, amely talán ráébreszti a magyar társadalom felnőtt tagjait, hogy nem lehet mindent eltűrnünk, 

Mi a titkuk? Elmondom. Ők még nem hazudtak, nem volt rá alkalmuk s idejük. Nem korrumpálhatta hát őket a kormány se nyugdíj emeléssel, se reálhozammal, se minimálbér emeléssel, se egykulcsos adóval, se adókedvezményekkel. Elfelejtkeztek róluk, nem is számoltak velük. Mi sem, mezei felnőttek. 

Legyünk hálásak és tiszteljük őket ezért, kijár. Olyasmit adtak ma az országnak, nemzetnek, amire spontán büszkék lehetünk, tisztán, víz nélkül. Amibe nem kell belemagyarázni milliárdos reklám és PR kampányok árán, hogy miért jó, amit tesznek. Tudja azt minden magyar ma ebben az országban, szív szerint. Tették, amit tenniük kellett, felnőttek helyett felnőtt módon. Emberek lesznek a talpukon. Én fejet hajtok előttük.

Ugyanis reakciójuk a miniszterelnök és a miniszter hazug ígérgetéseire határozott, tiszta elutasítás. Nem azt lesik, hogy hogyan tudnak megállapodni, megalkudni, félig rossz kompromisszumot kötni, hanem határozottan képviselik igazukat. Leszarják Orbán és Balog ál-kegyességét? Le bizony. Nem csak apjuk óvó intelmein néznek keresztül, de a hazug, számítgató, önelégült, manipulatív politikusok üres hazugságain is. Asszem, ma sokan tanultunk valamit gyermekeinktől.

Apropó, más. Hallom a kormány megnyilvánulásait. Meghallották a diákok szavait. Az NGM államtitkára kijelenti, hogy a gazdasági növekedés azért kell, mert így könnyebb lesz csökkenteni az államadósságot. El vannak ezek tévedve, akárcsak a többi állam-hívő. Az állam már jó ideje nem termel semmit, nettó adóbehajtó, nem több. Ráadásul a magyar állam magára, saját gépezetére költi ennek jelentős hányadát. Ébredjünk hát fel, nem mellékes, hogy a gazdaság prosperál-e, növekszik-e, hanem az a központi kérdés. Ingyne ebéd ugyanis nincsen - az apparatcsikoknak sincsen. Aki azt hiszi még mindig, hogy el tud bújni a sok alkalmazott között, s majd mindig mások fogják megszívni az állami bevételek zsugorodását az államgépezet által tönkretett gazdaság elsorvadása miatt, az inkább menjen el árkot pucolni közmunkában, ne pazarolja feleslegesen az adófizetők pénzét. Mert az állam van a nemzetért, országért s a benne dolgozó, élő emberekért, nem pedig fordítva. Tessenek lefordítani ismét a miniszter szót. Azt jelenti szolga. Nem kiskirály vagy ilyesmi. Magyarországból nem lesz még egyszer horthysta Magyarország, urambátyámmal, ezt tessenek elfelejteni. Aki fizet, az rendel, ugye, ez a módi. Azt pedig mi tesszük itt elég régóta - a kisemberek.

Szép estét, Magyarország!