Ma olvastam egy politikai elemzést ( ha annak lehet nevezni) az egyik prominens blogon. Nem mellesleg, nem az elsőt a témában, csak itt telt be a pohár, ma. A téma, hogy miért nincs esélye az ellenzéknek a 2014-es választáson. Fikázás, tisztán, víz nélkül. Cél és okok, motiváció és gondolkodás nélkül. Szándékosan nem említem a blog nevét, nem fontos, hisz nem az egyetlen szerkesztett blog, amely néhanap gondolkodás nélkül szórja a bullshitet, tehát nem egy helyről írok lényegében. Annyit elárulok, hogy nem lehet indapass-szal kommentelni, csak meghívott kommentelőknek, a plebsz számára ott a fészbuk. Még a felelősséget sem merik vállalni, még a saját kommentelőik miatt sem. De azért nagy arccal szakértik a jövő politikáját, legalábbis ezt az arculatot rajzolják magukról. Szerintük ez demokratikus. Vagy nem, csak elfelejtették a mottójukban jelezni ezt az apróságot.
Az egy dolog, ha a FIDESZ leszarja a választópolgárok akaratát, úgy tesz, mintha minden kiszámítható és tervezhető volna nélkülük is, ezt már megszokhattuk. Attól még orbitális pofátlanság, ugye, de ők legalább érdekeltek ebben s ekként is viselkednek. Az viszont emberileg undorító, amikor egyébként kormány-kritikus újságírók, bloggerek tetszelegnek a kibic szerepében, kívülről ugatják a témát, mintha nekik mindegy lenne a végkifejlet. Hát, ha mindegy, akkor miért írnak róla? Miért foglalkoznak a témával egyáltalában? Ez a kérdés merül fel bennem, az egyszerű emberben, olvasás közben. Engem nem fizet senki, a reklámbevételt is leszarom, nem ezért írok, ha írok. Hanem mert van mondanivalóm, közlendőm, megosztásra érdemesnek tartott gondolatom. Amik szerintem közelebb vihetnek a hátköznapi problémák megoldásához másokat is.
Megértem én a profi újságírás megélhetési korlátait is, persze hogy, na de azért ne felejtsük már el, mit és miért kezdtünk, hogy melyik végünk mire való. Különben könnyen előfordulhat, hogy Orbán felé kiöltött nyelvünk végül pont az ő seggében landol, mert nem gondolkoztunk írás előtt, csak rutinból nyomjuk a rizsát. Mert kell, mert ez az elvárás, hogy valamit szarjunk ma is.
Nos, ha informatikusként, gazdálkodóként csak tized akkora kurva lennék, mint jó páran a médiában, hát már rég nem dolgozhatnék a piacon, az biztos. Hamar elköszönnének tőlem, udvariasan. Mert az üzletben még számít a bizalom, az adott szó, a 2x2 az esetek 95 százalékában még mindig 4, azért. Akkor is, ha erről az üzleten, annak farvizén élősködők szeretnének megfeledkezni, vagy más képet rajzolni.
Nagyobb tiszteletlenségnek és sokkal károsabbnak látom ma a kritikus liberális vagy jobb/bal-közép sajtó ilyetén megnyilvánulását a választók semmibevétele tekintetében, mint ugyanazt kormányoldalról. Pláne, ha ezt csupán holmi népszerűségi, olvasottsági indexek miatt teszik, amelyek reklámbevételeiket befolyásolják.
Szép estét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.